Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 3. szám - Makkai Sándor: Szellemi vezetés
132 Makkai Sándor: Szellemi vezetés tudatosság, a szellemi vezetés nem lehet csak a közép* vagy főiskola adománya. A nemzeti műveltségnek az ifjúságba való át- plántálása megkívánja, hogy az általános és kötelező iskolai nevelést a tizennyolcadik életévig, mindkét nem számára kiterjesszük, tekintetbe véve a különböző életkörülményeket és hivatásokat. így először is a nemzeti öntudatosság általános fokát és színvonalát emelnők a szükséges magaslatra, másodszor pedig elérhetnők a műveltségi különbségek okozta társadalmi választófalak elenyészését. Egy ilyen előkészítés után a főiskolák könnyen és biztosan tudnák kiképezni és kinevelni azokat a személyiségeket, akik, mint a szellemi vezetés hivatottjai, a különböző életpályák vezető munkásai és tanítói lennének. A köznevelés mellett döntő szerep jutna a magyar elit biztosításában a magyar életformának is. Annak, hogy a tehetség ma kifejlődhessék és a szellemi vezetésben szóhoz juthasson, legnagyobb akadálya az egységes magyar életforma hiánya. A vezető pozició- hoz való eljutás jelenleg nagyon is hozzá van kötve az »úri« életformához, azokhoz a születési, családi, magatartásbeli, érintkezési, sőt ruházkodási és étkezési külsőségekhez, melyek a középosztály gyermekének rendkívül megkönnyítik, a nép fiának pedig rendkívül megnehezítik azt, hogy tehetségei érvényesülhessenek a közéletben. Végső következményeiben innen érthető meg az, hogy a szellemi vezetés nem az arravalóság és a képzettség, hanem a társadalmi osztály-beidegződés öröksége lesz. S ha a népi tehetségnek mégis sikerül a szellemi vezetés hivatalos sínéire kerülni, ez a társadalmi beidegződés fogja elszakítani attól a rétegtől és légkörtől, amelyből »felemelkedett«. Ezekután nem szellemi vezetője lesz a rábízott népnek, hanem fölényes és ’ idegen kezelője, parancsolója. Ez az életforma azonban sem eredetében, sem jellegében nem magyar. A nyugateurópai polgári életformának átvétele ez, de sajátosan eltorzítva. Mert míg a polgári életforma nyugaton az ellentétek összemosója lett, addig nálunk éppen ellenkezőleg, azoknak kiéle- zőjévé. A szellemi vezetőség egészséges kiválogatódásának tehát egy olyan sajátosan magyar életforma lenne a legjobb elősegítője, amelyik a külső igényekben a népi életmódhoz közeledne, de ugyanakkor azt belső igényekben felemelné a lelkibb és szellemibb élet magaslatára. Végre magának a magyar nemzetpolitikának, az állami élet berendezkedésének kellene céltudatosan arra irán5mlnia, hogy a szellemi vezetés elhivatottjai ne kallódhassanak el, hogy minden rétegből megfelelő neveléshez juthassanak, hogy elhelyezkedésük és megélhetésük oly módon legyen biztosítva, ami vonzóvá és kívánatossá teszi ifjúságunk számára a szellemi életpályákat s nem bélyegzi haszontalannak az önmegtagadást, mely a szellemi életben való vezetés alapfeltétele. Mert noha erőteljesen kell hangsúlyoznunk, hogy nem az »állás« tesz valakit az »elit« tagjává, mégis az a helyes és kívánatos, hogy az »állás« az »elit« birtokába kerüljön. MAKKAI SÁNDOR
