Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Metamorphosis Transylvaniae
Dr. Erőss Alfréd: A lélek püfipöke 69 a kispapok lelki vezetéséi, azon panaszkodik, hogy szemináriumainkban a tanárok és elöljárók nem nevelik, hanem pusztán csak felügyelik a növendékeket. Egyedül Lollok József, a Pazmaneum akkori rektora, ismeri fel a reform szükségességét, de egymagában nem sokat tehet, Lollok József volt Mailáth rektora is a bécsi tanulmányi évek alatt. Ez a puritán, buzgó, áldozatkész pap, aki később lemondván kanonoki méltóságáról, a lazaristák rendjébe lépett, mély hatást gyakorolt a fiatal Mailáthra. Mondhatjuk, hogy lelkipásztorációs elveit és a jóságos modort, mellyel Mailáth püspök a szivekhez férkőzött, elsősorban „Lol- lók atyától" tanulta. Még nagyobb volt azonban Mailátra Prchászka hatása. Hisz nyolc esztendeig működtek együtt az esztergomi szemináriumban s később is sokáig támogatják egymást a munkában. Ott az esztergomi papnevelő-intézetben valósítják meg először az igazi papnevelés követelményeit. Együtt nevelték fel azt a nemzedéket, mely az új spirituális iránynak a zászlóhordozóit toborozza össze. Rövid tízéves papi működés után Mailáth Erdély püspöke lett, A kormány mindent megkísérelt, hogy megakadályozza a kinevezést, de az ifjú katolikus mozgalom már elég erős ahhoz, hogy keresztülhúzza a kormány terveit, Prohászka örül legjobban a kinevezésnek ; szerinte Mailáth ismét az első magyar püspök, aki dolgozik. Prohászka 1900 elején Kolozsvárt időzik, mikor ott a Mária-kegy- kép kétszázéves jubileumát ünnepük fényes keretek között, A következő év nyarán pedig bejárja a Székelyföldet. Elismeréssel könyveli el Mailáth püspök négyéves működésének eredményeit. Annál súlyosabbak, keményebbek szavai a magyar püspöki karról. Pedig nagy püspökei voltak akkor is a magyarságnak, Simor és Haynald a vatikáni zsinaton dicsőséget hoztak a magyar névnek s mindenkit bámulatba ejtettek nagyszerű latin tudásukkal, szónoki műveltségükkel, no és fényes udvartartásukkal, De működésüknek hatóerői befelé teljesen elapadtak. Híveikkel és papjaikkal nem sokat törődtek. Elsősorban nem a lelket szolgálták; urai, sőt főurai voltak, de nem jó-pásztorai népüknek. Pedig erre volt akkor is, van ma is leginkább szükségünk. Akkor gazdagon tönkrementünk, mert beteg volt a lélek ; most szegényen is újjászületünk, ha ég bennünk, ha van, aki gyújtsa, irányítsa, vezesse a lelket. Prohászka ezt így fogalmazta meg: jóakarata pap, az nem elég, — nekünk szent papok kellenek! ERDÉLY ELÉG HŰVÖSEM VÁRTA Mailáth püspököt. Az egykori krónikás följegyzése szerinti „Abban az időben sokat emlegették, hogy nem érdem, hanem születés s családi összeköttetései emelték őt a püspöki székbe ; az erdélyi mágnások s az államhatalom képviselői is bizalmatlanul fogadták, de végtelen szeretetreméltóságával s pazar bőkezűségével megnyerte nemcsak híveinek bizalmát és szeretetét, hanem a másvallásuak becsülését, is úgy, hogy rövid idő alatt az egész Erdélyben nem volt tiszteltebb és népszerűbb ember Mailáth püspöknél." Mailáth püspök érkezésekor rögtön a legfontosabb feladat megoldásához fogott. Első pásztorlevele nemcssk akkor keltett csodálkozást papjai körében, hanem még mostani olvasáskor is sajátosan hat. Nem
