Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Zrínyi Miklós: Elmélkedés Mátyás királyról
Zrínyi Miklós válasza s Sőt, ha te vagy vitéz, végy ki innen ellenemre, hogy ki- menjek a mezőre veled harcolni. Jut ismég Julius császár, akinél senki jobban nem tudta a hadiállapotokat s tanácsokat változtatni, mert néha, hol kelletett, oly vakmerőn mégyen vala az ellenségre, néha, mikor ismég más szüksége volt, úgy besáncolta magát, senki ki nem vájhatta... Az mi szerencsétlen Lajos királyunk nem tudta azt a hadi mesterséget, sem az ő hada; azt tudja vala, hogy nincs a hadakozásban több mesterség az ütközetnél, azért most is sóhajtjuk akkorbeli romlásunkat. Non licet in hello bis peccare. (Nem szabad a háborúban ugyanazt a hibát kétszer elkövetni.) Mátyás király ezért, mint akármelyik régi hadnagyok közül, tudá különböztetni a maga actióit (hadműveleteit); aminek mikor ideje volt, akkor vette elő. Magyarországban lengyelekre mintegy vakmerő rájok mene, és rájok vitta Trencsént. Braszlóban ki nem mutatá mintegy félénk magát a mezőre; eleget nevetkezék és csúfolódék ellene az ellenség, de avval nem gondola ; az ő igyekezetét véghez vivé okosan és emberük Ismég más elmélkedésünk is lehet ennek a hadnak folyásában, mert a király sok mesterséggel élt az ellenség ellen; un- talan csatákat ereszte széllel a zsákmányosira, és avval úgy el- fogyatá az ellenséget, hogy mind tornyok s mind tömlöcök rakva valának vele, egynéhány ezer volt az s azért az ellenség ettül igen megfélemlék. Második mestersége a királynak a diversio (figyelmet eltérítő hadművelet más hadszíntéren). Aki ezzel tud élni, bizony nagy hasznait veszi. Szapolyai István, Kinizsi Pál dúlja vala Lengyel- országot bízvást, senki nem vala oltalmazója ; tudta jól az király, hogy az ilyen kárra és hírre az ellenség el fog menni hazája segítségére, aminthogy nem is hibáza, s ez kénszerité őket békességet csinálni. Nem kell akárminémű kicsin dolgot maga eleiben venni, hanem derekast, mert ellenséged nem indul meg akár- minémű kicsin kárért, főképpen ha az, amihez kezdett, nagyobb állapatu és érdemű. Hannibal Olaszországban hozta a hadat rómaiak ellen, és senki onnan ki nem tudta vetni ; Scipio viszont bémene Afrikában, sőt inditá hadát Carthago ellen, kit ők el nem állhatának, hanem Hannibált visszahivák. Azért minden hadnagy elhigyje, hogy az diversio legmesterségesebb vitézség mindennél: aki okosan él avval, nem hibáikat. Harmadik mestersége a királynak, hogy ő nem volt oly fel- fuvalkodott, hogy szégyenlette volna a jó szót és ajándékot osztani, akinek kellett, és noha nyert pőre volt már az ellenségnek annyi nyomorúságában, mindazonáltal ő sok szép ajándékokat külde az ellenség táborában a főurakhoz, akivel magához kapcsoló szíveket azoknak, és azok osztán az két királynál jó prókátor! valának az Mátyásnak, úgyhogy mindenképpen az ő kedvére szóidnak az királyoknál. Negyedik observatio (észrevétel): miképpen a király, hogy annyival inkább kivesse az ellenségnek reménségét szivéből, nagy theatrumokat csináltata a város mellett, hol ő nagy vendégsége
