Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Zsigmond: A magyarság kérdései nevelésünkben
A magyarság kérdései neoelésünkbeti 63 kozása a lehúzó anyagi erős ellen, egy új világképért való harc Fazekas Ludas Matyija, Eötvös Falu jegyzője a kor társadalmi kérdéseinek összefüggéseiben kapja meg a kellő távlatot. Maga a társadalomtudomány sokszor megmagyarázhat ugyan irodalmi jelenségeket, de hiányos megvilágítást ad. A magyar irodalmat a magyar művelődés kifejezőjének tartjuk és éppen ezért csak a föld, a nép, a történelem megismerésével értjük meg a maga teljes mivoltában. Az álsó osztályok olvasmányaiban ezekre a kérdésekre minél több időt kell Vakítanunk. , Már ilt megismertethetjük művelődésünk nagy örökhagyóit. Életük, alkotásuk eszménnyé magasztosul az ifjúság előtt, követendő példát lát mag bennük. Mindez nagyobb részt eddig is megtörténi; a Széchenyi, Deák, Körösi Csorna, Vörösmarty életét vagy jellemrajzát már az alsó osztályokban olvastattuk. A tanulók az olvasmányokból azonban legtöbbnyire csak ismereteket, értelmük gazdagodását nyerték. Pontos vagy felületes tartalmakban beszámoltak az olvasmányról és az ezzel el volt intézve. A gyermek pusztán csak az értelmi, sokszor a tényéktől távol álló, elvont kifejezéshez szokott hozzá, érzelem- és képzelet-világa azonban a mesékből nem találta meg az utat az élet felé és így betokozódott, A gyermeki lélek még közvetlen kapcsolatban áll a világgal, élményei frissek, elevenek, a szemlélet képei élnek bennük, nem válnak elvont fogalmakká- De ne feledjük, hogy a magyar ember is a szemlélődés és az érzések hullámai között hánykolódik. A magyar ember lát, összekapcsolja a dolgokat és így érti meg azok értelmét. Az elvont okoskodás idegen számára. Az elvont, hivatalos stílust a magyar népi gondolkodás nem érti, mert az német formákat követ. A magyar nyelv tanítása azonban sajnos még nem tudott elfordítani ettől a mesterkélt, németesen elvont kifejezés-módtól, sőt ellenkezőleg egész középosztályunknak azt tanította meg- Csak újabban kezdtük bevezetni az éiményszerű olvasás és fogalmazás tanítását- A gyermeki lélekhez való alkalmazkodás átalakítja egész tanítási módszerünket és meglepő eredményeket hoz- A gyermekek előtt megelevenednek a mesék hősei, látják és lerajzolják János vitézt, a nagyerejű Toldi Miklóst és valósággal átélik egyes jeleneteit. A gyermek az elbeszélésnek cselekvő részese lesz. Mennyivel nagyobb öröm az számára, mintha egyszerűen össze kell foglalnia azt, amit olvasott! így juthatunk később egy-egy kirándulás, egy szüret, egy vásári, utcai jelenet, egy gyermeki tréfa, kaland, majd pedig egy irodalmi esemény élményeken alapuló leírásához, megjelenítéséhez. Az élményéit természetesen kifejező gyermeket nem köti meg egy csomó gátlás, ezért közvetlenül, természetesen tud később gazdagabb élményeiről is beszélni. Az éiményszerű tanításnak egyik nagy ered néaye a szemléletes, egyszerű tisztán folyó magyar kifejezésmód elsajátítása lesz E stílusban nyelvünk ősi törvényeit ismerik fel tanítványaink és nem sajátítják el a tartalmi kivonatok színtelen nyelvét- A másik eredmény pedig az lesz, hogy köl- tőinkf íróink tanítványaink személyes életéhez fognak szólani, ér-
