Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Zsigmond: A magyarság kérdései nevelésünkben
A magyarság kérdései nevelésünkben 61 a magyarság él, A föld megismerése közel visz a nép sokfelé szerteágazó életéhez, feltárja az életfeltételek szétválasztó, vagy összekapcsoló hatását, és így megismertet a népek életének egymásra utaltságával is. A föld megismerése öntudatossá teszi a táj- és hazaszeretetett a föld, a természet kincseinek meglátása gazdagítja az ifjú látókörét) irányítja életpályáját. Földünk megismertetését első sorban a földrajz és segéd- tudományai szolgálják, az eleven közvetlen élményt az eddig is mindenütt felhasznált képek, a kirándulások segítik elő, A tájak szépségeinek igazi megszerettetését ezen kívül irodalmi olvasmányok segítségével kell végeznünk, Üjabban gyakran hallunk a rádióban is ilyen természetű előadásokat; újságjaink, folyóirataink időnként magyar tájakat világítanak meg nagy íróink írásaival. Költemények) költői leírások jobban megelevenítik egy táj képé^, mint földrajzi ismertetések, ezeket a tanításban nagyobb rendszerességgel használhatnék fel. A szikes vidék jellemzésére nagyszerű példa a Toldi első éneke i az Alföld pusztaságait, a Tisza mentének mocsaras vidékét ma is Petőfi költeményei alapján látjuk, Áprily, Reményik, Tompa a Maros mentére, az erdélyi havasok közé, Nyíró, Tamási a Székelyföldre, a Hargita fenyveseibe visznek. Az erdélyi írók olvastatása már az alsó fokon fontos» így ismerik meg igazán a gyermekek az erdélyi táj szépségeinek gazdagságát és a földrajzi viszonyok által kialakított életet. A természetrajz tanítása teljesebbé teszi földrajzi ismereteinket. Hazánk növény-, állat- és ásványvilágából kiindulva ismerhetjük meg a növény-, állaT és ásványvilág változatosságát, életének törvényszerűségeit. Érdemes volna középiskoláink múzeumaiban egy-egy táji egység növény- vagy állatvilágának gyűjteményét összeállítani és azt a tanítás közben felhasználni, A föMrajzi) természetrajzi és ezzel kapcsolatos gazdasági körülmények alakítják a nép életét, A gazdasági élet, a hagyományos gazdálkodási módok megismertetése különösen a tanítóképzőkben rendkívül fontos feladatnak látszik, A magyar életet ma leginkább a nép társadalmi és gazdasági helyzetének elrendezése és a népi műveltség kérdése feszíti; a föld életével együttesen ezért tanítványainknak természetesen a nép életével is meg kell ismerkedniük. Hogy ebben a kérdésben felnőtt ifjúságunk egységes, egészséges életszemléletet tudjon magának kialakítani, az I. osztályban megjcezdett lassú, fokozatos munkára van szükség. A régi iskola a falusi gyermeket teljesen kiszakította a maga környezetéből és műveltségi hagyományaiból, A falusi gyermeknek otthon kellett hagynia a maga egész világát, mert parasztnak lenni szégyen volt a városi, úri társadalomban. Ez a titkos szégyenkezés akkor szűnik meg egészen, ha őszinte, tiszta szeretettel fogadjuk magunk közé a falusi gyermeket és alkalmazkodunk beszédéhez, gondolkodásmódjához. Bizalmat kell keltenünk a népben, a falusi gyermekben, akkor majd értéknek tartja a maga kincseit és ragaszkodik hozzájuk Ha a lenézés
