Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Sándor: Tallózás az 1930. évi román népszámlálás köteteiben
Tallózás az 1 30. évi román népszámlálás köteteiben 43 Az Ókírályságban a népszámlálás mintegy hatvanezer magyart talált, közülük 24.000-en Bukarestben élt k. Ez a szám csalódást okoz azoknak, akik azt hirdették, hogy Bukarestben százezres magyarság él. Az adatok cáfolják ezt s arra a kérdésre sem adnak feleletet, hogy hová lesz az erdélyi magyarság elvándorló népfeleslege. Hiszen Bukarestben már a háború előtt tekintélyes számú magyarság élt, s tudjuk, hogy a háborút követő évtizedben a Székelyföldről mintegy harmincötezer ember vándorolt ki, s más vidékekről sem volt kisebb arányú az elvándorlás. Brassó, Medgyes, Temesvár s még egy-két erdélyi város magyarságának gyarapodása részben megmagyarázza a belső vándorlás irányát, azonban kielégítő választ még sem ad a felvetett kérdésre. A falusi lakosságnak városokba húzódása — a hivatalos adatok szerint — sokkal élénkebb ütemben gyarapította a városok román, mint a magyar népességét, s a magyar lakosság számának emelkedése sem csupán Ijevándorlás következménye, hanem a természetes szaporodásé is. Nem lehet tehát kétséges, hogy az erdélyi falvakból kényszerűségből kivándorló tízezrek csak részben gyarapítják az erdélyi városok lakosságát, túlnyomó többségük az ország más tartományaiban keres magának megélhetést. Fölvetődik a kérdés t ha többségük mégis az Okirályságba vándorol, olyan nagy számban tűnik e el a román néptengerben ? FEJTEGETÉSEINKBEN igyekeztünk számot vetni olyan jelenségekkel. amelyek az 1930, évi román népszámlálással kapcsolatban figyelmünket érthető módon külőnöskép megragadták. Csak négy kérdést választottunk ki, tallóztunk csupán az érdekes anyagban, mert a megjelent kötetek részletekbe hatoló ismertetése meghaladta volna e közlemény terjedelmét. A nemzetiségi ará nyokban beállott változások, a falusi népesség városba özönlése, a városi lakosság nemzetiségi összetételének módosulása és a vallás és nemzetiség közötti összefüggések vizsgálata volt a célunk. A hatalomváltozás következtében beálló nemzetiségi eltolódásokkal másutt is találkozunk Európában, a falusi lakosság városba özönlése, a városok gyorsütemű duzzadása meg éppen a legtöbb gondot okozó szociológiai problémává nőtte ki magát a világháború után az egész földkerekségen, ellenben a vallás és nemzetiség összefüggései olyan sajátságos eredményeket másutt aligha mutatnak, mint Erdélyben, a keleti és nyugati kereszténység egyik találkozási pontján. Ez is bizonyítja, hogy az általános európai jelenségekkel mindig szembekerülünk Erdélyben is, de emellett kikerülhetetlenül elénk állnak külön ehhez a földhöz kötött kérdések is, sajátosan a magunk kérdései. VITA SÁNDOR