Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Molter Péter: Falukutatás Bálványosváralján
304 Moher Péter VI- Tiszta szellemi hagyomány : 1. Népi kozmológia 2. Történelmi tudás 3. Mondák és történetek 4. Népmesék 5. Népköltészet és népi zene 6. A babona és bűbájosság 7. Keresztény szellemi néprajzi elemek 8. Népi magatartás és öntudat (1. külön cim alatt) 9. Népi jog és igazságszolgáltatás (1. külön cim alatt) Mellékletként! fonográfhengerek. VII. Népi lélektan (közvélemény és magatartás): 1. Általános kérdések 2. Gazdasági lélektan 3. Művelődési lélektan 4- A magatartásra jellemző részletkérdések. (Természetesen ennek az új kutatáságnak finom részleteiig az első kiszálláson még nem juthattunk el. Egyébként u. n. általános kérdések í a közvélemény anyaga (élet és halál, a világ, az emberi lét, a foglalkozás, a családi állapot, a tudás és tudatlanság, úr és paraszt, gazdagság és szegénység, régi és új stb.), továbbá a közvélemény alakitó és jellegadó tényezői, lázadás a közvélemény ellen, a közvélemény melletti és elleni mozgalmak számbavétele) a gazdasági lélektan a termelő, a fogyasztó és az értékesítés körül csoportosul i a művelődési lélektannak vannak vallási és erkölcsi vonatkozásai s külön kutatja a nép ideáit a szépről, az igazságról és a valóságról; végül a magatartásra jellemző részletkérdések : optimizmus - pesszimizmus—indifferentizmus, önzés—önzetlenség, közösségi érzés—individualizmus, intelligenciával, vezetőkkel, intézményekkel szembeni magatartás, szomszéd falvak és a város megítélése stb.) VIII. A történeti emlékezés anyaga : 1. Régészeti vonatkozások 2. A falu földrajzi elhelyezkedése és határának kiterjedése 3. Régi családok 4. Jövevény családok 5. Emlékezések régi vezető emberekre 6. Részletek a f lu történetéből 7. A román megszállás ideje 8. Társadalom- és birtoktörténet 9. Nagyobb háborúk, elemi pusztítások, járványok. (Természetesen minden objektív segédeszköztől mentes, tisztán informatív anyaggyűjtés. Az volt a célunk — s ez jobbára sikerült is, — hogy olyan falutörténeti anyagot gyűjtsünk össze, amely a történeti hagyományra, erre a sajátos hagyományanyagra jellemző, nem törődve azzal, hogy e hagyománykincs és az írott történet közt nem egyszer áthidalhatatlan szakadék tátong mind időszemléletben, mind az egyes történeti események leírásában és megítélésében.)
