Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Molter Péter: Falukutatás Bálványosváralján
Falakuiatás Bálványosváratján 295 hegyben. (Nagyné, Togyika Mari, Felszeg 111. — Honiért János.) c) Régebb a Várhegyen csak az Isten járt. Ma már meg van a hegy nyakalva. (Kovács Sándor bács — Molter Péter.) d) A várat az emberek szánakkal hordták el Szamosújvárra s ott a várból építették a tömlöcöt. (Harangozó István 40. Felszeg 81. — Honiért János.) e) A vár omladékáiból építették a templomot, mikor megnagyították. A csendőrlaktanyában is vannak a régi várbeli téglákból, (Szabó Imre 65. Felszeg 72. — Honiért János). f) Mikor a Várhegyet megismertem, alig jártam még. Most ősz- sze van fogyva, omolva. Voltak vasrosték. Mi gyermekek néztünk be a sötétbe. Féltünk is. Bányásztak s lefolyt. Apám kapott ott egy aranykardot, mikor szántott négy ökörrel. Az uraságé volt a föld. Apám ott volt béres. Pap Gyula úrék- nál, ahol most Heiszmann urék laknak. Nagy uraság volt. Apám a láposban találta a kardot. Pap Gyula úr elvette. Mi, gyermekek, odajártunk egy-egy báránnyal, a nagy legény- kék ökrökkel. Egyik tolvaj fiú, én magam láttam, megfogott egy rucát. Fekete szokmányt viseltünk, piros galanddal kötve. Levetette a galandot, Meghalt az ember ép mostanában, — ha élne, ő is tudná tanúsítani. Megkötötte a galandot a ruca nyakára s beeresztette a rostéjba. Négy nap múlva a Cindor esztenáján alul az árokban fü- rödött a ruca. Ugyanaz volt. Tanúsította annak a legénynek a piros galandja. A Várhegynek alagútja van Cindor esztenájának az árkába. Ott olyan téglák vannak,,.. nem olyan téglák, mint most. Marucán János, a legnagyobb kőmájszter a faluban, vitt haza ilyen téglákat. Marucán a pápista templom felé lakik. (Martonos János 64, Felszeg — Horosz Béla.) g) Egyszer az édesapám bátyja szántott és az ekéje beleakadt egy üst pénzbe. Szamár volt, mert elvitte az úrnak, kapott érte tíz Bálványosváralja reforrnáius temploma, (Előtérben a papilak,)
