Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Molter Péter: Falukutatás Bálványosváralján
Falukutatás Bálványosváralján 289 A falukutatás szempontjából viszont a monográfia megkívánta vegyes módszert alkalmazta a vezető, vagyis a társadalomvizsgá'lat ismert módszereinek, főként a statisztikai, a szociográfiai és a néprajzi módszernek eredményeit úgy érvényesítettük, hogy a munka egyoldalúságát eleve kiküszöbölhessük, „A falukutatás módszerének vázlatá"-ban^ c/r, Venczel József rámutat arra, hogy „az újabb társadalomtudományi Freyer, Sociologie als Wirklichkeitswissenschaft, Gusti, Sociologia monografica és az amerikai rural sociology fudo- mányelvéhez hűen a társadalmi valóság egészének megragadását tűztük ki célul) — nem részletkérdések tisztázására, a priori tételek bizonyítására törekedtünk, hanem az adott társadalmi egység. Bálványosváralja, életmegnyilvánulásainak és társadalmi jelenségeinek a rögzítésére, mégpedig annak tudatában, hogy a szociológiai parallelizmus törvénye értelmében a társadalom életében nincs egyetlen jelenség, egyetlen életmegnyilvánulás sem, amely elszigetelt, önállóan működő és önmagában magyarázható volna". És ugyanott bőséges irodalmi utalások alapján kifejti azt is, hogy „a magyar társadalom- kutatás területén jelentős háborúutáni módszertani tanulmányok ösz- szevetésével megállapíthattuk! magyar társadalomkutató rendszer még nincs, habár ennek a rendszernek kiinduló pontjai meglehetősen tisztázottak, Elvetettük némelyeknek azt a felfogását is, hogy magyar társadalomkutató rendszer hiányában külföldi példákhoz folyamodjunk, mert azt is megállapíthattuk, hogy a rural sociology elméleti alapvetése a mi társadalmunktól lényegileg különböző társadalom alkatát és anyagát tartja szem előtt, a Gusti-féle sociologia monografica elvei viszont — ha nem is annyira világos megfogalmazásban — ismertek a magyar társadalomkutatásban", miként arra már régebb rámutatott a Gusti szerkesztésében megjelent Sociologie Románeascá 1936, évi 6, számában „Dela autocunoa§terea nafiunii la stiinfa nafiunii, Note asupra incer- cárilor de cercetare a satelor maghiare" (A magyar önismerettől a magyarságtudományig, A magyar falukutatás kísérletei) címmel, „E megfontolások alapján — írja dr- Venczel József — végül is arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy az előbb említett rendszerek tanulságait figyelembe véve, újabb kísérletet teszünk. S ebben a kísérletben három alapvető szempontunk volt: 1. Határozottan elválasztottuk az informatív és az objektív anyaggyűjtést, hogy így az egyes társadalmi jelenségek, folyamatok és élct- megnvilvánulások funkcióját megállapíthassuk a nép szellemi életében, Ez természetesen nem az objektív kutatás háttérbe szorítását jelenti, csupán annyit, hogy a tájkeret, a történet, az élettani vonatkozások, a gazdasági kérdések terén és a falubeli intézményekkel kapcsolatosan az objektív anyag feldolgozása egy későbbi kiszállás tárgyául jelöltetett meg. Az objektív anyag ugyanis jobbára csak leíró munkát igényel, melyet nem befolyásol az informatív anyag ismerete, viszont az informatív anyaggyűjtést lényegileg torzíthatja az objektív ismeretkör. 1 A falukutatás módszerének vázlata, összeállította; Venczel/ózsef egyeiemi intézeti tanár. Kézirat gyanánt. Az Erdélyi Tud mányos Intézet kiadás». Kolozsvár, 1941,
