Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Molter Péter: Falukutatás Bálványosváralján
Falukutatás Bálványosváralján 287 várba záratta László vajda Ottó királyt, hogy a szabadulás áraként a koronát visszatarthassa. Kemény és jelentős vár lehetett. Jó darabig az erdéhi vajdák bírták, majd tulajdonos tulajdonost vált, mígnem 1541 és 1553 között Fráter György lebontatja s köveiből építteti Szamosújvárát, A falu valószínűleg a Várhegy északi lejtőjén keletkezett, A néphagyomány legalább is emellett tanúskodik Csak később húzódott lennebb, a Bandó völgyébe. Jelentősége ma sem kisebb, mint lehetett századokkal előbb, A Szamos-kapu egyik őrálló magyar szigete a székelység és az Alföld közölt. Közel kétezer lakosából alig kétszáz román. És központi hely. Eltekintve attól, hogy körjegyzőség, — népiségi centrum: annak a tájegységnek a szíve, amelynek szélein ott fekszik a Bandó-patak völgyét Dés felé elzáró román többségű Szásznyíres, az északi magaslatokon uralkodó színmagyar Magyardécse, a keleti hegyek túlsó oldalát megszálló vegyes lakosságú Almásmálom és a Bar,dó felső folyásánál a színromán Bátony és Csabaújfalu—Rosszpafak, Harminchárom főiskolai hallgató vett részt az itteni táborozásban: huszonnyolc fiú és öt leány; hét joghallgató, hét orvostanhallgató, hét közgazdaságtudományi hallgató, hét tanárjelölt, két katolikus s két református teológus és egy mezőgazdasági akadémiai hallgató. A négy hetes táborban a kutatásokat vezető dr. Véneiéi József intézeti tanáron kívül hosszabb ideig tartózkodott dr- Mar- ionyi János ny, rk. tanár, a KMDSz tanáre]nöV.e és dr Kovács László intézeti tanár, rövidebb ideig dr. Farkas Árpád, dr- Pálosy Ervin, dr. Reichenboch Béla, dr- Schneller Károly, dr. Visky Károly, professzorok és dr. Haáz Ferenc tanársegéd, A vármegye vezető tisztviselői mellett Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából vitéz szinai Szinay Béla ny. altábornagy, az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálata főparancsnoka szemlélte meg a tábort, részletesen megismerkedve annak tudományos módszerével és a kutatás elért eredményeivel, A KMDSZ-TÁBOR tulajdonképpen a harmadik erdélyi közösségi falukutató kísérlet. Az első efajta munka néhai br- Bánffy Ferenc jóindulatából 1931 nyarán történt, amikor a kiváló főúr kolozsborsai birtokán öt főiskolai hallgatót látott vendégül s támogatásával ezek a főiskolai hallgatók [Demeter Béla közigazgatási akadémiai hallgató, Miklós András és Mitó Imre joghallgatók, Pálffy Zoltán rajztanár és ifj. Szabó Géza zeneakadémiai hallgató) kilenc községben vizsgálhatták meg a magyar falu szellemi és gazdasági helyzetét. Munkájuk eredménye többek között az „Erdélyi Fiatalok Falufüzetei"'nek 3, és 4. száma [Demeter Béla: A falu és a szellemi áramlatok; Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés), A bábonyi tábor azonban mégis jogosultabb az „első munkatábor“ megnevezésre, mert a borsai kutatás végeredményében egyéni tudományos munka volt. A bábonyi viszont valóban közösségi, a kolozsvári református Teológia kezdeményezése folytán, a Gusti professzor támogatásával elnyert hatósági engedély alapján. Az anyagiakat Kós Károly és a kalotaszegi egyházmiegye teremti
