Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 3-4. szám - P. Incze Lajos: Egy telepítés tanulságai

EGY telepítés TANULSÁGAI

AMIÓTA A HÉT VEZÉR NÉPE hazát szerzett a Dunatájon, a századok folyamán több telepítés ment itt végbe. Határozott elv szerint végzett telepítés volt az is, ahogy Megyer törzse maga körül védelmi céllal kijelölte a többi törzs helyét. Telepített Szent István is, mikor szívesen fogadta az olasz papokat, német kézműveseket, idegen katonákat. I. Géza, II, Endre is telepített, amikor földet és kiváltságokat adott a behozott szászoknak. Azóta is állandó település és telepítés folyt nálunk. Bejöttek a rokon kunok és jászok. A tatárdulás után nyitva állt az ország egyéb beözönlők előtt is, A tótok északnyugatról leereszkednek a völgyek mentén a magyar alföldek felé, A horvátok a török elől menekülve Rámából felhu- zódnak a Dráva és Száva közé j a szerbek hasonló okból átszivárognak a magyar végeken, Erdélyben a Szörénységből és a Királyföldről rumén pásztorok settenkednek Huny ad legelőire és a Temesközbe. Az északkeleti Felvidéken rutének jelennek meg. Telepítés folyik a Szepességben és az Érmelléken. A török hódoltság nagyobb központokba seperte a megszállott területek lakosságát. Amikor az ország a magyar hajdú vére hullatásával felszabadult, a bécsi Ujszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) úgy viselkedett, mintha a Habsburg-ház gyarmata lettünk volna; a magyar vérrel felszabadított földet régi tulajdonosaiknak pénzzel kellett megvál- taniok, ha elfogadhatóan tudták igazolni tulajdonjogukat) akinek nem volt írás a kezében, annak a földje idegen telepeseké lett. Tehát ismét telepítés folyik Temesközben és Bácsvidéken, A magyar föld körös-körül veszedelmesen csúszik ki a magyar nép lába alól.

Sok település és telepítés volt már a múltban. Telepített magyar is, más is. De sem egyik, sem másik nem magyart telepített, hanem idegent. Magyart idáig csak kétszer telépítettek, az idegeneké mellett csekély számban: a dunamelléki csángótelepílésre és a Darányi-féle mozgalomra gondolunk, A bukovinai székelyek bács- vidéki letelepítése a harmadik ilyen kísérlet. A hadiesemények közreműködésének köszönhető, hogy így sikerült. Mielőtt tényként bejegyeznék a magyar megmozdulások nyilvántartó könyvébe, vizsgáljuk meg kissé közelebbről a körülményeit,

KÖZVETLENÜL ELŐTTE csak néhány író, a nemzeti lelkiismeret és magyar tudat fájdalmas hordozói beszéltek róla, de legőszintébb szavuk is közelebbinek tűnt az ábrándokhoz, mint a valósághoz, Az eszmék forrtak itt-ott, de a telepítés szakemberei teljesen készületlenek voltak. Az crrberföldrajz, fajéleUan, gazda.ság- és