Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 3-4. szám - Venczel József: Erdély és az erdélyi román földreform

270

Dr. Venczel József

kedett, hogy a közbirtokok új csoportosítását valósítsa meg a román nemzetiségűek javát szolgáló „közlegelők és erdők“ létesítésével'^. De még így is kevesebb volt az igénylő, sem hogy az egész kisajátított föld kiosztható lett volna^^ • a földnek 10 százaléka román intézmények és magánosok közt osztatott ki „rezerva“, „bérlet" stb. cimén.

A mezőgazdasági területnél ez különösképpen szembeszökő:

az igényjogosultak részesedése más cimen kiosztva

796.970 kát, hold 75.3% 261.383 „ „ 24,6 ,

mégpedig t bérbeadva 8.584 „ „

közérdekű rezerva 170,011 „ „

rendelkezésre áll 54.542 „ „

egyéb címen hasznosítva 28.246 „ „

III, Végül részletesebben rá kell mutatnunk arra, hogy az erdélyi román földreform miként gondoskodott a magyar proletáriátus- ról. E tekintetben a hivatalos kiadványok egészen szűkszavúak. Csak annyit tudhatunk meg belőlük, hogy®*

1 holdat kapott

2 ,, ,,

3 „ „

4 „ „

3 » „

6 ,, a

7 „ „

67.228 igényjogosult 83.967 68.577 43.980 14.745 999 1,183

S még annyit, hogy az „igényjogosultak“ sorában 78,09 % volt a román, 14,83 °fo a magyar, 52,3 % a német és 1,84% az egyéb nemzetiségű^®. Az egész területre vonatkozólag ma sem tudunk többet; az északerdélyi és keletmagyarországi részekre vonatkozó újabb statisztikánk pedig még nem minden részletében ellenőrzött®*. Tehát a közvetett módszerhez kell folyamodnunk.

Pl. a Kolozs és Szolnok-Doboka vm. területén eddig számbavett ilyen községi „közerdök és legelők“ összes területe 73. 264 kát. hold. Ebből 2,5 ®/o van magyar többségű és 55,6 ®/o román többségű községek birtokában. A maradék 41,9 ®/o olyan köz-égek birtokában van, amelyekben a magyarság is jelentékeny arányszámú, de a románság arányszáma mégis fölényes.

Vö. Móricz (i. m.) idevágó részletes fejtegetéseivel. —Egyébként a később részletesen bemutatandó néhány község adatai alapján példaképpen megálbplt- hatiuk, hogy a földreform befejezése után a juttatottak 54,7 ®/o a megvált a friss tulajdontól s így a földreformmal nekik juttatott föld 37,9 ®/u-a tehetősebb gazdák birtokába került, s későbbi időpontokban még többszöri tulajdonoscsere történt. Az erdélyi román parasztság még ma is, két évtizeddel a földreform után, „for^at“- nak, azaz „eröszajioW^ nak hívja a földreformos földet s ha teheti, kész örömest átcseréli olyanra, amely a nép bagyományvilágában nincs így megbélyegezve. A román földreform túlzásai és mértéktelensége folytán a tulajdonbizonytalansúg forrása lett.

Petrini adata (i. m. 310).

*8 L’Agriculture en Roumanie, 1938. Atlas statistique,

^ Kerülni akarjuk a román földreform-szakértők ama buzgóságát, hogy előzetes adatokra és ellen nem őrzött jelentések statisztikáira is bátran bivatkoz-