Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Kovrig Béla: Széchenyi szelleme
Kovrtg Béla: Széchenyi szelleme 233 lelkes, deli termetű, vitézképü magyar ne érhetné el az emberi ki- fejlés legmagasabb fokát ?“ „Magosra emelkedni, tökéletesedni az embernek és nemzetnek egyaránt feladata “ — irja másutt. A keresztény perfekcionizmus tanítása, hogy az embernek, mint okos erkölcsi lénynek, szüntelenül az igazság és az erkölcsi tökéletesedés felé kell fejlődnie, „Minden jobb lelkű ember — írja Széchenyi — bizonyos vágyást hordoz szívében magán, felebarátain s mindenen, ami őtet környezi-, szüntelen javítani. Ezen vonzódás a legszebb tulajdona az emberi léleknek,,. Az erős nem egyedül akar megelégedett lenni, örvendeni, szerencsésnek érezni magát..,, hanem másokon is segíteni törekedik,,, s többeket kíván boldogságra juttatni. Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében." A tökéletesedés keresztény gondolata irodalmi olvasmányai révén mélyül el a fiatal Széchenyiben. Byron és különösen Mme de Staél hatnak rá, A világirodalom legnagyobb irónőjeként magasztalt Mme de Staél a Napóleont gyűlölő európai „jó társaság“'nak a bécsi szalonokban szellemével tündöklő kedvence L’Allemagne íhan a nemzetek jelleméről és az államok igazi erejéről Széchenyit megkapó gondolatokat fejtegeti „Az ember történetében a mündig egyenlő s folytonos haladás tervét vesszük észre,,, A németek ifjúságot terem.- tettek m-’goknak, az angolok megférfiasodtak," Mme de Staél hatása alatt vallja Széchenyi s „Egy nemzet úgy keletkezik, mint ahogy a gyermek születik, azután átéli a kamasz- éveket, az ifjúságot, a férfikort és az öregkort, s végül elhal.., A nemzetek nagyságának alapját az a nevelés teremti, melyet gyermekkorukban kaptak." S mikor Széchenyi eszmélkedése folyamán eljut idáig, szörnyű kétségek szállják meg, vájjon nevelhető-e, alakítható-e, tökéletesíthető-e a magyar? Háromhetes erdélyi lovaglása során mellbeüti, Mikes gróf mondása s Legnagyobb hibánk és szerencsétlenségünk az, hogy már nagyon vén Magyarország. Kétségek kínozzák Széchenyit, mert meggyőződése, hogy „a népek éppúgy, mint az emberek, csak ifjúságukban tanulékonyak, és javíthatatlanok lesznek, ha öregednek". Herder sötét próféciájára a nemzethalál gondolatára döbben rá s szüntelenül tépelődik s a nemzetek milyen korában él fajtája, „Mióta annyi polgári erényekkel fénylő atyám, mint magyar reménytelen szállott sírjába, azóta meg nem szűnőleg hasonlítgalám más nemzetek él tjeiéit a magyarnak életfonalával össze j miképp kiismerném : van-e még feltámadása körül remény vagy nincs-e többé. Életem legmélyebb feladása ez vala." Mardosó kétségeiből Benthamnek Book of Fallaeies e — ismét egy könyv! — emeli ki. Bentham utilitarista irányzatáról ma már szenvtelen tárgyilagossággal ítélhetünk. Egy kétségtelen: Benthamnek a szüntelen haladásba vetett hite és meggyőződése egyensúlytartó erőként jótékony hatással volt Széchenyi kedélyvilágára. Szellemi egyénisége s nézetei részben e hatások alatt alakultak ki s benne egyaránt megtaláljuk a keresztény perfekcionizmus tanítását, Mme de Stacl romantikus felfogását s Bentham elméletét a szüntelen haladásról.
