Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae
220 Zafhureczhy Gyula Mivel a szakoktatás az utóbbi években tett sikeres kultúrpolitikai lépések ellenére is, még mindig aránytalanul kis mértékben szerepel a magyar közoktatás rendszerében, kívánjuk újabb merőgazdosági, ipari és kereskedelmi, elemi, középiskolák és otthonok olyan arányú és gyors felállítását, amely megfelel annak a ténynek, hogy Magyar- ország agrárállam, és annak a követelménynek, hogy legsürgősebben életerős magyar iparos- és kereskpdőtársadalom nevelődjék. 3. A magyar nevelés minden fokán céltudatosan keresztül kell vinni az állampolgárrá és közössgéi lénnyé való nevelés elvét. Az új nemzedéket a magyar katonai hagyományoknak megfelelő fegyelmezett, bátor és vitézi szellemben kell nevelni. Szükségesnek tartjuk az ifjúság számára a kötelező munkaszolgálat bevezetését. 4. A nevelésügy terén az erdélyi magyar egyházak hitvallásos iskolái több évszázados múltra tekintenek vissza. Az ősi hitvallásos iskolák voltak történelmünk folyamán a magyar művelődés és tudomány fáklyavívői, az idegen uralom alatt pedig ezekben talált otthont az állami iskolákból kiűzött magyar nyelv. Éppen ezért azt kívánjuk, hogy ezek az iskolák ne szoríttassanak háttérbe, hanem ellenkezőleg j bőséges állami támogatással megerősítve és továbbfejlesztve, az erdélyi magyar közművelődési politikának ezután is gerincét alkossák. VII. Keresztény Magyarországért küzdünk! Ezen nemcsak a nem-keresztény elemeknek a nemzeti és állami élet bizonyos területeiről való kizárását, hanem a történelmi magyar egyházak mindenirányú megerősítését is értjük. Kisebbségi sorsban világosan felismertük az egyházak erkölcsépítő, társadalomszervező és nemzeti műveltséget ápoló hivatását. Az egyházaknak ezt a szerepét az egész országban támogatni és biztosítani kívánjuk. Féltve őrizzük az erdélyi magyar egyházak közötti hagyományos jóviszonyt és elősegítjük azok szerves együttműködését minden nemzeti és társadalmi munkában, VIII. A román uralom alatt az erdélyi magyarság testéről önként levált zsidósággal szemben helyeslünk és sürgetünk minden olyan törvényes és kormányintézkedést, mely a kérdés általános európai rendezéséig a zsidóságot a nevelés, közvéleményalakítás és jogszolgáltatás területéről teljesen kizárja, a gazdasági életben pedig sürgős módot nyújt arra, hogy helyüket magyar szakemberek foglalhassák el. Mivel a termelő tőkét nemzeti vagyonnak tekintjük, a tőke és a termelés irányítása nem maradhat zsidó kézben. De ugyancsak felemeljük szavunkat a „Strohmann“-rendszer ellem mert ezt a keresztény és nemzeti gondolat ellen való legsúlyosabb merényletnek tartjuk. IX. A magyarság Duna-völgyi hivatástudata arra kötelez, hogy a hazánk földjén évszázados múlttal rendelkező nemzetiségekkel a szent- jstváni gondolat szellemében éljünk együtt,
