Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae
208 Zathareczky Gyula nem a méltóság trónusa lesz, hanem a tudománymüvelés és az ifjúságnevelés pihenésnélküli műhelyévé forrósodik. Ünnepélyesen fogadjukt szigorúan fogunk őrködni, hogy a tudományosság csillogása alatt meg ne bújjon Isten- és erkölcstagadás, nemzetrontás, hitvallások és népek békéjének bomlasztása, társadalmi mételyezés vagy bármely féktelenség. Rajta leszünk éber szemmel és szerető törődéssel, hogy tanítványainknak a tudomány megmutassa az erős élettudást, káros mozgalmak, ferde törekvések magyar nemzeti és keresztény szellemű ifjúságunkon hajótörést szenvedjenek. íme azonos szavak minden oldalról, amelyek a megindulás pillanatában hangzottak el és ha most az első esztendő útjának távolából tekintünk vissza, immár bizvás mondhatjuk, hogy Erdély szellemének kell győznie. AZ EMBERI GYARLÓSÁGOK ma is megvannak és itt-ottfelbur- jánzanak. De vájjon egy-két ember szembekerülését lehet-e az egész meghasonlásának tekinteni? Lehet-e egyes elkövetett hibákat általánosítani akkor, mikor az egészről kell ítéletet mondanunk ? Ne feledjük az ólomsúlyú időket, amelyekben élünk! Amelyek megseb- zik az erős lelkeket is, megingatják a hitet, ernyesztik az akaratot, lankasztják a bátorságot és szeplősítik a közerkölcsöket Hogy a fel- szabadulás nem a megálmodott tündérországot hozta el, hanem egy létéért küzdő, mérhetetlen felelősséggel szemben álló, immár hadviselő államot, amely életének minden percében minden polgárától áldozatot követet, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Mindezek mérlegelése nélkül nem lehet ítéletet mondani, A hadállások még nem épültek ki. Hosszas volt a hallgatás. Intézményeink, sajtónk az önálló népi keretek közül a saját államhierarchiájába zökkenve nem találták meg rögtön helyüket. Az önkezdeményezés és az állami beavatkozás, saját erőre támaszkodás és az állami segélynyújtás kérdései meredtek egymásra és a helyes mértéket illetően sokszor és sok helyt késett és késik a válasz. De ha egy év távolát nézzük, úgy láthatjuk, hogy a különbségek lassan- lassan lecsiszolódnak és mindjobban keresi egymást az állam s a társadalom. Mert ne feledjük, hogy nagy volt a különbség: Csonka- Magyarországon kényszerűen minden az államra, Erdélyben minden a nemzetből épült. Ott a politika és a hatalom eszközei, itt a szellem volt az aktív építő erő. De vájjon szabad-e kételkednünk a nagy szintézisben ? És szabad-e kételkednünk Erdély élő szellemében ? MIT KELL TENNI? A SZELLEM problémái mellett a belvedere! döntés után nagyra nőttek a mindennapi élet, a gazdaság és a politika kérdései is. Mint a szellemi élet síkjain, a magyar géniusz itt sem hagyta cserben a nemzetet. Sok minden történt azóta rosszul vagy hibásan a politi- kában és gazdaságban egyaránt, de a meglátások, megítélések és tervek az első perctől fogva helyesek és helytállóak voltak.
