Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Szabó T. Attila: Az erdélyi tudománypolitika kérdéséhez

184 Dr- Szabó T- Aííita és korszerűsítői. Az anyagi eszközök csekély volta csak még nehe­zítette az erdélyi tudományos munkásság ügyét. A szellemi és anyagi erők állandó csökkenése láttán a gondolkodóban a kétségeskedő re­ménykedés a kétségtelen, csüggesztő bizonyosság rémével vitatko­zott ! Van-e értelme, van-e jövője az erdélyi tudományos munkának ? Most, hogy a nagy külső változás után az elmúlt két évtized kétségeskedése csak kishitűségnek tetszik és a külső változásra leg­alább az erdélyi tudományosság kérdésében nagy belső változást is remélhetünk, talán nem felesleges egy nehány olyan gondolatot pa­pírra vetnem, amely az erdélyi tudománypolitika három nagy intéz­ményére, az Erdélyi Múzeum Egyesületre, a kolozsvári L Ferenc József-tudományegyetemre és az Erdélyi Tudományos Intézetre vo­natkozik. 2. AZ ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET kérdésével már azért is először foglalkozom, mert korra nézve ez a legidősebb, legrégibb alakulat és így ez biztosítja immár nyolc évtizede az erdélyi tudo­mányosság folytonosságát is. Az erdélyi rendek még az 1841/43-i országgyűlésen elhatározták egy Kolozsvárt létesítendő múzeum felállítását. E terv megvalósítása előbb a szászoktól befolyásolt akkori kormányzat halogató politikája, a közben lejátszódott szabadságharc, majd az önkényuralom vas­gyámsága miatt csak 1859-ben sikerült. Ekkor Mibó Imre gr- buz- golkodására és jó részben az ő adományaira támaszkodva megala­pították az Erdélyi Múzeum Egyletet Ezt az egyesületet az erdélyi társadalom megértése, a Mikó példáján felbuzdult magánosok pénz­beli megajánlásai, részvényjegyzései és tárgy-adományai juttatták olyan helyzetbe, hogy az önkényuralom legsúlyosabb napjaiban is a semmiből múzeumot és egyben a tudományművelés számára otthont létesített. Elsősorban múzeum teremtés és múzeum-fenntartás céljaira alakult az EME; sorrendben csak második helyen áll kitűzött céljai között a tudományművelés is. Bár az egyesület az első évtizedben derekasan dolgozott céljai megvalósítása érdekében, az alapítás utáni második évtized küszöbén kitűnt, hogy az egyesületnek nincs elég anyagi ereje még a múzeum gyarapításához és fenntartásához sem, nemhogy a tudományos munka támogatásával és nagyobb kiadvá­nyok megjelentetésével szolgálhassa a tudományművelés céljait. Az egyesület végzetes helyzetbe jutott volna, ha az éppen e tájt, 1872-ben megalapított kolozsvári I. Ferenc József-tudományegyetemnek is nem lett volna szüksége az egyesület táraiban felhalmozott hatalmas tu­dományos anyagra. Ezért az állam bérbevette az Erdélyi Múzeum egész anyagát és kötelezte magát a múzeumi tárgyak szakszerű ke­zelésére. 1 E név utolsó tagja helyett később a helyes képzésű egyesület szót hasz­nálta hivatalosan ez az intézmény. Azonban a régebbi névvel még ma is gyakran találkozhatni. — A továbbiakban csak az egyesület nevének rövidítését (EME) használom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom