Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Dr. Bíró József: Az erdélyi magyar műemlékpolitika
Az erdélyi magyar műemléhpolitika feladatai 17 lapolukban érték meg a főhatalom változásának idejét ; hozzátehetjük, a körülményekhez képest elég jó karban. Különösen érdekel bennünket mindazt mit a MOB a műemlékek összeírása ügyében 1918-ig tenni tudott. Az Akadémia kezdeményezte összeírást Ipolyi Arnold karolta fel s Hampel akarta folytatni régészeti repertóriumában. Az első összeíró ívek 1872- ben készültek el s mintegy 853 emléket soroltak lel. A második összeírást Henszlmann készítette el s a műemlékeket becsük szempontjából is osztályozta (ez persze elavult kísérlet); összesen 570 emléket sorol fel. E lajstrom „Honi műemlékeink hivatalos osztályozása“ címen jelent meg az Archaeológiai Értesítő 1885/6/7/8. évi köteteiben, E hézagos kísérletet váltotta fel a MOB nagy díszkiadványának, a „Magyarország Műemlékei“-nek hatalmas második kötete, amely 1906 ban jelent meg; Gerecze Péter, bizottsági tag szerkesztette ezt a ma is imponáló művet, amely topográfiai rendben mintegy 4000 emléket jegyez fel a régi Magyarország műemlékeiből s kimerítő bibliográfiájukat is adja,® Ez a Gerecze- féle topográfia, mint minden nagy összeírás, az idők folyamán elavult. Tévedéseit, ismétléseit, hiányait, stüátis meghatározásainak bizonyíalan€ágát bőven volt alkalma bírálóinak észrevenni, az elmúlt 33 év alatt ; bibliográfiai adatait is pótolni kellene. Új mü- emlékregiszter azonban, a Gerecze folytatásaként, nyomtatásban nem jelent meg. Bírálni könnyű, alkotni nehéz ; jobbat adni azóta sem sikerült. így Érte Erdélyt a háború előtti idők magyar müem- lékpolitikájában s barok-ellenes műemlékszemléletében a főhatalom változásának ideje. Azt hisszük, fölösleges huzamosabban részleteznünk, hogy ezek az évek mindenre inkább alkalmasak voltak, hogysem a romániai magyarság műemlékeinek ügyével törődhessék, A megnagyobbodott Románia azonban az új állami berendezkedés sokirányú feladatai között sem felejtkezett meg Erdély műemlékeinek ügyéről és sietett nemzetpolitikájával összhangba hozni. Románia azon államok közé tartozik, ahol a műemlékek ügyét aránylag már korán rendezték törvényhozásilag,® Az egyik törvényt 1892 november 27-én szentesítette I, Károly király [Take Jonescü ellenjegyezte, mint kultuszminiszter) s ez 3658. számmal a nyilvános emlékek fenntartásáról és helyreállításáról szól. Ugyanezen a napon szentesítette a király a 3657. sz, törvényt, amely az emlékek és régészeti tárgyak felfedezésének ügyével foglalkozik-' E törvényhozási intézkedések a magyartól abban is^különböznek, hogy az ingó műemlékek, a talált régé® Dr. Gerecze Péter: A műemlékek helyraj2Í jegyzéke és irodalma. Magyar- ország Műemlékei, II. köt. Bp. 190G. ® V. ö. Forster: A műsmlékek védelme, stb. .",34—537. 1., valamint: Annuaire de legislation étrangére, 22-me année, 1893. Roumanie, 8 9—821.1. Mille Sarmisa Bttcesco, docteur en droit, 7 L mindkét törvény szövegét Forster, fentebb id, m, 633—657. 1.
