Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Dr. Bíró József: Az erdélyi magyar műemlékpolitika
Az erdélyi magyar műemlékpoíitika feladatai 15 Arch. Értesítő) tett nagy szolgálatokat a műemlékek ismertetése ügyének ; kivált Henszlmann Imre, a magyar műtörténet nagy úttörője s Ipolyi Arnold püspök szerzett ekörül nagy érdemeket. Végre, 1872-ben vette át az állam a műemlékek gondozását, midőn Pauler Tivadar kultuszminiszter április 4-én megalakította a „hazai műemlékek ideiglenes bizottságát“ (első elnöke Szalay Ágoston lett, majd 1877-ben Zichy Jenő gróf), A törvényhozás Trefort kezdeményezésére tett döntő lépéseket 1881-ben, midőn a műemlékek oltalmát biztosító, „a műemlékek feniartásáróV' szóló törvényt megszavaztatta s május 28-án kihirdette. Ez az 1881 : XXXIX, t, c, szervezte meg a Műemlékek Országos Bizottságát (MOB). Hosszú évtizedeken át Forster Gyula báró volt az elnöke« előadói között volt Henszlmann és Czobor- Mai napig is e törvény védelme alatt állanak a magyarországi műemlékek AZ 1881: XXXIX. t. c. VÉDELME ALÁ kerültek Erdély műemlékei is^. Ettől az időtől kezdve a magyar állam s az összes, e tárgyakban érdekelt szervek: az Akadémia, az egyházak, az egyetem rendkívül széleskörű s beható tevékenységet fejtett ki a világháború végéig eltelt négy decennium alatt is a műemlékek ügyében. Az ismertetések ügyét továbbra is az Akadémia karolta fel kiadványaival (Arch, Közlemények, Arch. Értesítő, Monu- menta Hungáriáé Archaeological« Az emlékeket (a törvény értelmezésében „a földben vagy á föld színén levő minden olyan építmény és tartozéka, amely történeti vagy m,üveszi érték becsével bír") a MOB vette védelmébe és felügyelete alá« Az ingó műemlékeket mai napig sem védi a törvény Magyarországon ; az erre- vonatkozó sok tárgyalás és kezdeményezés mindig elakadt valahol,® A MOB működési szabályzatát 1902-ben adta ki Wlassics miniszter s ez részletesen kifejti a bizottság feladatait, amelyek három fő irányban oszlanak meg; 1. a műemlékek összeírása, felvételezése, 2, a műemlékek fenntartása és karbahozatala, 3. a tudományos ismertetés révén a műemlékek iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása. Ez a három főtevékenység különben minden elképzelhető műemlékügyi tevékenység sajátja s az összes művelt nemzetek ilymódon szabályozzák műemlékvédelmi tevékenységüket. Lássuk most, mit alkotott a MOB 1881-től 1918-ig, amely bennünket Erdély szempontjából is érdekel. Mielőtt azonban ezt a tevékenységet bármely szempontból is mérlegre akarnók tenni, emlékeztetnünk kell azokra a nehézségekre, amelyekkel vala* A törvény teljes szövegét 1.; Forster Gyula báró: A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban. II. kiad, Bp., Hornyánszky, 1906. 206 — 212. 1, 3 Az ingó műemlékeket Trefort azért nem vette be az 1881 : XXXIX, t. c.- be, mert külön törvénnyel akarta ezt a kérdést szabályozni, a talált tárgyak ügyének bonyodalmas jogi instrukcióival összhangban. Bár évtizedekig folytak az erre- vonatkozó miniszterközi tárgyalások, ankétek, s készültek a törvénytervezetek, az ügymég-eip valósult meg (v, ö.; Forster, A műemlékek védelme stb, J—189, 1,).
