Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Tonk Emil: Csecsemőhalandóság Erdélyben

146 Dr. Tónk Emil általános halálozás 17,1 százalékkal. Romániában a csecsemő­halálozásban nem állt be változás, az általános halálozás pedig csak minimálisan javult (1,9 százalékkal), A minden lehetőségek Nagyromániájában sem a szociális, sem az egészségi viszonyok nem fejlődtek s így a népszaporulatban szerepet játszó, rontó vagy javító biológiai erők a maguk természetes módján érvényesültek, mert így érvényesülhettek. De érvényesültek oly irányban is, hogy a megszállt terület csak már előbbi magasabb kuliurfoka, jobb szociális viszonyai és nem utolsó sorban népességének előnyösebb egészségügyi helyzete miatt tarthatta meg az általános és a cse­csemőhalálozás minimálisan javuló irányzatát. Azonban — miként arra már előbb is rámutattunk — a cse­csemőhalálozás javulása a születések számával is szoros kapcso­latban van. Oka ennek egyfelől az újszülöttek kisebb abszolút száma, de másfelől a kétségkívül ez esetben tapf sztalható ra- gyobbfoka gondoskodás és körültekintőbb gondozás. Ez a kapcsolat annyira szerves, hogy adataink szerint a csecsemőhalálozás sorrendje hűen követi a születési szám rom­lási sorrendjét: A születési szám romlási sorrendje : 1. Magyarország 2. Bánság 3. Megszállott terület 4. Erdély 5. Kőrösvídék-Máramaros 6. Románia Magyarországon a születések csökkenésének nagyarányán túl az is döntő tény, hogy — Bánság mellett — mértékben is a leg­kisebb a születéstevékenysége. Ennek ellenére a természetes sza­porulat itt romlott a legkevésbbé, mert a halálozás javulását si­került elérni. A Bánság halálozása sokkal kisebb mértékben ja­vult s ez az oka a természetes szaporulat hatalmas, 166 6 száza­lékos romlásának. Ennek azonban az is az oka, hogy a születési szám a 20,0 ezreléken alul jutott s tudott dolog, hogy az alacsony természetes szaporulatu népcsoportoknál bármely népmozgalmi tényező csekély csökkenése a szaporulat romlását sokszorosan idézi elő. Romániában a születések száma 8,8 százalékkal csökkent, a halálozási szám azonban 1,9 százalékkal javult s így a termé­szetes szaporulatban beállt romlás csak 19,1 százalékos. Már más a helyzet a megszállt területen, A születések csökkenése alig valamivel kisebb a bánsági születéscsökkenésnél (12,8 százalékos), de mert a születéstevékenység a bánságinál nagyobb volt, a ha­lálozások 5,6 százalékos javulása mellett a természetes szaporu­latnak csak 24 2 százalékos romlása következett be. Végül megállapíthatjuk, hogy Csonkamagyarország népmoz­galmi jelenségei során kétségkívül az a legjelentékenyebb, hogy a csecsemőhalálozás visszaszorításával elért halálozási javulás át­menetileg a természetes szaporulat csökkenésében lassúbb ütemet

Next

/
Oldalképek
Tartalom