Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben
126 Parajdi Incze Lajos lyezkedés másolataképpen telepíttessék le, a megelőző társadalmi képletek és a népi szellem megőrzésével, a népviselet, beszéd, szokások figyelembe vételével, de nem utolsó szempont a lakosság felekezeti megoszlása. A telepítésre mindenképpen alkalmas népi anyag számbavétele céljából Marosvásárhelyen telepítési központ létesítendő, melynek szervezete behálózza és felméri az egész Székelyföldet. Vannak olyan vidékek is, ahol ma van ugyan viszonylagos népfölösleg, de ezt a törzsök erősítése végett, a jövendőbeli megerőltetések szemmel láthatósága miatt, még áldozatok árán is ott helyben le kell kötni. Az erdélyrészi székely telepítés, a nép gazdasági erősitése, a székely vidékek műveltségi csereviszonya emelkedett magatartást követel a székely értelmiségtől is. Nehéz kérdések fakadtak fel s nehéz az idő, mikor meg kell oldanunk. De nem lehetetlen. Még csak nem is rendkivüli, A székely kisvárosok faluból szakadt, faluszerető és faluértő kispolgárságának befogásával, a székely papság bevonásával az ügy értékes segitő társakat kaphat, akik a munka robotrészét önként magukra vállalják. Mi marad hát a nemzet csúcsszervezetére, az államra ? A terv, a tekintély irányító hatalma, szavatosság a sikerért és az anyagi támogatás. Nem tartozik ide annak felvázolása, hogy mit ment meg egy jólfelfogott és töretlenül véghezvitt telepités. A kérdésnek két vége van s mind a kettő csattanhat, még rajtunk is, ha nem egy akarattal markolunk belé. Egyik a földszegény vagy teljesen földtelen népelemeknek nemzet gazdasági termelő tényezővé való előléptetése. Másik a magunk földjének biztosítása azáltal, hogy nem adjuk senki fiának haszonélvezeteire, amit magunk is meg birunk szállni, A hegyorom is a miénk, mint a síkság, víz és nád, a föld és falu is, mint a város. Csak az részesül benne, aki államiságunk minden terhét is vállalja. Ehhez azonban kétségtelenül a teremtés lázában eggyé olvadt nemzeti akarat szükséges. Olyan, amilyen a magyarnak csak nagy veszedelmek előtt szokott lenni. SZÉKELY ELKÜLÖNÜLÉSNEK tehát sem alapja, sem célja nincs. Az elején felvetettük a kérdést, hogy az adott helyzetben mi lehet az erdélyi magyarság és a székelység nemzeti feladata. Láttuk, hogy a Székelyföldnek több súlyos kérdése van, amelyet különleges módon kell kezelni. De azt is láttuk, hogy bármilyen súlyos kérdései vannak, bármennyire is nehezek a Székelyföld közlekedési kapcsolatai Észak-Erdéllyel s ez akármennyire is alátámasztaná a székely politikai önellátás mélyben kísértő gondolatát, ez agyrém marad, A Székelyföld magára hagyottan legegyszerűbb gazdasági ellátását sem tudná önerejéből megoldani. Másrészt pedig világosan kitűnt, hogy a Székelyföldnek elodázhatatlan kötelessége résztvenni az erdélyi magyar feladatok kibogozásában. Ha maga a magyar egyetemesség gazdasági támogatásra szorul, ezért bő népszaporulatával kell fizetnie, ezeréves szállásterületeink benépesitésére. A ne kézségek és esékeny adottságok ideig-óráig mutathatnak mást, de ez nem kezdheti ki a nemzeti együvétartozás és politikai közösség tudatát. Hogy egyes kérdéseink különleges elbírálás alá esnek, azt
