Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben
114 Parajdi Incze Lajos majd a magyar életet. A folyamatos alárendeltségi viszony azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a sorban hátrább álló nem csupán függvénye, de egyben — nem furcsa? — feltétele is az előbbinek, A magyar élet kiteljesülését tehát három külön szemléleti síkon vizsgálhatjuk meg. Kezdjük alulról, a végeken. Első kérdés ez: ho gyan látja a székelység a maga sorsát és hivatását? mit akar és mit kíván? mennyit ismer fel a magyar bajokból és mennyit vállal belőlük? Második kérdés: milyen szerepre vállalkozik a hazatért Erdély? mi lesz az anyaországhoz való viszonya s ebből mit juttat a Székelyföldnek? Végül a harmadik; az összmagyarság hogyan tekint a visszatért részek gyakorlati bekapcsolása elé? más szóval: az egyetemes magyar érdekek szolgálatában mekkora teret biztosit nekik? Mindhárom kérdésnek tehát van tárgyi és alanyi nézőpontja, A kérdés gerincét egyik esetben sem lehetne megfogni, mert nem egy egyszerű sarkigazságon, hanem az összefüggések egész szövevényén fordul meg. Első sorban a felismerés, hajlam, hivatástudat és teherbíró képesség játszik szerepet, de nem kevésbbé az is, hogy maga mit becsül arra érdemesnek, mit kívánnak tőle és milyen címen. Itt azonban térjünk vissza a legelső kérdésre, a székelységhez. Ott tekintsünk kissé körül, a hegyország dolgaiban, mielőtt elindulnánk az erdélyi utakon. A SZÉKELYFÖLD MAI HELYZETE MAI Állapotában a székelyföld többszörösen zárt egység. Aki rátekint egy gipsz domborműre, mely hazánk hegy- és vízrajzát ábrázolja, az az érzése támad, mintha egykori büszke lovagvárat szemlélne, de hatalmas falai, a köröskörül övező hegyek és havasok, melyek hajdan védelmül szolgáltak, ma eltorlaszolják a szabad kijárást. Földrajzi szempontból a Székelyföld tájegység. Az elaprózol^ medencékbe szorított hegyország élesen elkülönül környezetétől. Ha Erdély volt Magyarország fellegvára, akkor a Székelyföld volt Erdély legkülsőbb védelmi vonala: egy egész népecske szorongott és verekedett a Keleti-Kárpátok mellvédjei mögött, a Hargitáról, mint valami zömtoronyból ki-kicsapva, vagy oda visszahúzódva. Könnyű volna kimutatni, hogy a székely nemzet hadiszervezete is követte a földrajzi tagoltságot. Ahogy az egész Székelyföld le van hasitva Erdély testéről, úgy szakad ki belőle is egy-egy foltocska: a háromszéki „róna“, az alcsíki, felcsíki és gyergyói medence, Homoród völgye, a Nagy-Küküllő felső szakasza. Sóvidék és a Kís-Küküllő völgye, Nyárád- mente, a Görgénypatak melléke és a Marosvölgy, E szerint tagolódik a székely nép szokása, játéka, beszéde, viseleté, foglalkozása, sőt vallási megoszlása is Egy-egy kisebb egység általában egyenletes elosztást, kiegyensúlyozott viszonvokat, azonos mértéket mutat. Elég Erdővidék példájára hivatkozni annak igazolásául, hogy egy nehány faluból álló, zárt egységen belül is lezajlik az egész székely élet; benne van minden, ami az egészet jellemzi, csak kicsinyre méretezve, mint vizei és terei.
