Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Venczel József: Művelődéspolitikai terv
76 Venczel József művészete a szépből, erkölcsei a jóból, vallási élete az isteniből valóra váltott, amit küzdelmei árán az örökérvényű rendből a földi élet kereteibe, a végtelenből véges élete határai közé beleszaggatott.“’ A nemzetek nagy történeti hivatása ez i a „kultúra-dóm"-ját külön szi- neikkel gazdagítva építeni, a művelődés szolgálatában nagy erőfeszítésekre állandóan készen lenni. Számbeli csekélységünk, erőnk gyengesége, a lehetőségek szűkös volta sem mentheti a nyelv és a vér közössége csak a kultúra közösségében hatékony, a kultúra partján a nyelv elnémul, a vér elvegyül, a szorványolódás annak következménye, hogy a műveltség közösségi pántjai meglazulnak. Az EMKÉ-ben látott közművelődési munka nem tétovázhat, a nevelésügy reformja, a tudományművelés lendülete és a művészeti alkotás árama innen indulhat s ez a friss erőfeszítés betöltheti aztán Erdély új magyar művelődését népi szellemmel s a magyar múlt változatlan hagyományaihoz kapcsolhatja. Ha reformra van szükség, vállalni kell a tatarozás nehéz, felelősségteljes munkáját. Az EMKE időközben a magyar életre jellemző, hagyományos társadalmi alakulattá lett, a szakosztályok elsorvadtak, helytelen irányba fejlődtek, a művelődéspolitika egységes szempontjai elsikkadtak, csúcsintézményi jellege talán sohasem volt. Ez azonban nem akadály I Ma ismét olyan a helyzet, mint aminő az alapitáskor volt, s ha akkor hittek abban, hogy az önvédelem lényegére „a legkisebb érző lényt is megtanítja önfenntartási ösztöne“^, ma tudjuk, hogy az önfenntartási ösztön megláttatja i az EMKE új hivatását csak bizonyos feltételek teljesítése esetén vállalhatja. Nem szokványos egyesületi játékról van szó, nem a személyi érdekek kiszolgálása fontos, nem a szervezeti hatalom lényeges. Erdély magyarságának szüksége van olyan testületre, mely a ráháramló közművelődési feladatokat szakavatottsága folytán tekintéllyel munkálhassa, mint művelődési központ, mely a kultúra szolgálatában eredményes szintézisre törekszik, tehát nem a közművelődési alakulatok és társulatok versenyében áll, hanem a közművelődési kormányzat szellemi hatalmát igényli s valóban hatékony hierarchikus befolyást akar és tud gyakorolni művelődésünk irányításában. AZ EMKE-REFORM VÁZLATA FELELŐSSÉGGEL mást nem mondhatunk, minthogy az EMKE- reform a szakszerűség elveinek maradéktalan érvényesítésén múlik s a Közművelődési Szakosztály (KSz) belső rendjének szabályozásán, A nevelés-, tudomány- és művészetpolitika munkálása, továbbá a népi műveltség (az erdélyi magyar mély kultúra) feltárása és tudatosítása vár a KSz ébredésére s ezek oly tevékenységi körök, melyek csak megfelelő tervek alapján és alkalmas vállalkozók kezében ígérnek számbavehető eredményt. Gyakorlatilag! 266. 1. 1 Márton Áron: Nemzet és kultúra. Erdélyi Iskola. 1934—35, II, 5 — 6. sz' ä Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése, i. h.
