Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Vita Sándor: Gazdaságpolitikánk lehetőségei
Gazdaságpolitikánk lehetőségei 69 nie ezekben a kérdésekben, aki ezeket élettapasztalata folytán ismeri is, de ugyanakkor képes a részérdekek fölött az egyetemes érdekeket is meglátni. MEZŐGAZDASÁG A SZAKTESTÜLETEK között a mezőgazdaságé jelentőségben felülmúlja a többieket. A mezőgazdasági termelés első és legfontosabb forrása társadalmunknak. Nem csupán 72 százalékot kitevő falusi népességünknek jelenti megélhetését, de a városi magyarság számottevő rétegei is közvetlenül érdekelve vannak benne. A legjelentősebb feladatok tehát ezen a téren adódnak. Számba kell venni, milyen állapotban vannak a mezőgazdaság erőtényezői — a föld, a termelő, az állatállomány, a gazdasági eszközök. Termelésünk eredményei az utolsó harminc évben alig mutatnak fejlődést, sőt egyes ágakban komoly visszaesés is tapasztalható. A búza erdélyi termésátlaga 1906—7-ben hektáronként 10,26 mmázsa volt, 1936-37-ben 10,81 métermázsa. Hasonló jelentéktelen emelkedést mutat a rozs termésátlaga is, árpánál, zabnál és kukoricánál azonban már jelentős visszaeséssel találkozunk. Ez az öt főtermény egész szántóterületünknek háromnegyedrészét foglalja el, s igy mezőgazdaságunk teljes stagnációjáról beszélhetünk. A mindenkitől elhagyott, senkitől támogatást nem élvező, tőkehiánnyal küzdő kisgazda nem tudta fejleszteni gazdálkodásának színvonalát Hiába van meg földműveseinkben a szorgalom, kitartás és értelem, ha nincs meg a szaktudásuk, A legfontosabb feladat tehát a mező- gazdasági kultúra emelése, a szakképzés iskolák és tanfolyamok által, s ezzel karöltve a gazdasági tanácsadás kérdésének az eddiginél is szélesebb keretek között való megszervezése, a vető- megvak helyes kiválasztása, az állatállomány feljavítása. Nem új kérdések ezek. Az E, G, E. nehány éve ezeknek a szempontoknak szem előtt tartásával folytatja eredményes munkáját. A Népközösségre tehát inkább az a feladat vár, hogy kiterjessze a figyelmet az értékesítés, fogyasztás és hitelellátás területeire is. Hiszen a mezőgazdálkodás eredményessége nem csupán a termelés módjától, tehát a gazda megfelelő műveltségétől függ, hanem attól is, hogyan tudja termelvényeit értékesíteni. Azonban mind a helyes és okszerű termelés, mind az értékesítés ügye ma hajótörést szenved gazdaságaink tőkehiányán. így kapcsolódnak egymásba a kérdések s nyilvánvaló, hogy a gazdasági élet területén a feladatoknak termelési ágak és tényezők szerint való teljes különválasztása nem lehetséges, A termelés átszervezésének, az értékesítés vagy a mezőgazdasági hitelellátás egységes alapon való megoldásának olyan feltételei vannak, amelyeket kisgazdaságaink külön-külön nem képesek megoldani. A kisgazdaságok egymástsegítése a termelés, értékesítés és hitelellátás folyamatában szövetkezés által azok megerősítésének, felemelésének elengedhetetlen f eltétele. Szövetkezés
