Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Vita Sándor: Gazdaságpolitikánk lehetőségei
Gazdaságpolitikánk lehetőségei 67 amikor gazdasági életünk új alapjait lerakjuk. A tőkés gazdaságtársadalmi rend mai korszakában a gazdasági élet kialakításába elhatározó módon beleszólni, közgazdasági célokat megvalósítani elsősorban tőkés alapokra fektetett gazdasági alakulatokon keresztül lehet. A szociálpolitika módszere és feladatai nem téveszthetők össze a gazdasági politika lényegével s a különböző termelő rétegek védelme és képviselete nem azonos a szoros értelemben vett közgazdasági tevékenységgel, mely más tényezőkkel számol. Nem jelenti ez egyik vagy másik tevékenység — érdekvédelem vagy tényleges gazdasági tevékenység — előtérbe helyezését a másik mellett, csupán azt, hogy a feladatok és eszközök egyaránt külön- választandók. Példát idézünk. Gazdatársadalmunknak érdekképviseleti szerve, egyben mezőgazdasági politikánk irányitója az E. G. E. Tevékenységének, szervezetének a Népközösség keretei közé való beillesztése nem történik kizárólag ennek gazdasági alosztályán keresztül, hanem meg kell oszolnia a társadalmi, gazdasági, sőt a közművelődési alosztályok között is. Mint legjelentősebb társadalmi rétegünk érdekképviselete, helyet foglal a társadalmi alosztályban. A mezőgazdaság szervezésére, emelésére, irányítására vonatkozó programja már a gazdasági alosztá y keretei között hangolódik össze más gazdasági szervezetek munkájával, a gazdanevelés terén pedig kapcsolatot tart fenn a közművelődési alosztállyal is. Nemzetpolitikánk sokfelé elágazó feladataiból és érdekeiből következik ez, s biztosítékát képezi a Népközösség alosztályai közötti összhangnak is. GAZDASÁGPOLITIKAI FELADATOK GAZDASÁGI ERŐINK SZÁMBAVÉTELE, helyzetünknek részletes feltárása nélkül eredményes gazdaságpolitikai tevékenység nem képzelhető el. A bizonytalanság érzése minden tevékenységnek legnagyobb akadálya. Ha a tervezgetések nem a reális adottságokra épülnek fel, tartós eredményük nem lehet. A népi fennmaradás legjobb formáit csak ügy találhatjuk meg, ha áttekinthető, világos képünk van mindarról, amit az építésnél fel tudunk használni. Ismernünk kell elsősorban a természetet, a tájat, amelyben élünk, foglalkoznunk kell a nemzetet alkotó emberek természeti környezetével, a földdel. Tudnunk kell — az eddigi termelési eredmények vizsgálata által — hol, mit és hogyan lehet termelni. Minden kis területről tiszta képet kell szereznünk, hogy az eredményesebb gazdasági tevékenység feltételeit megteremthessük. Tájékozva kell lennünk a főidnek és népnek egymáshoz való viszonyáról, arról, hogy vidékenként mennyi lakosságot tart el ma ez a föld és mennyit tudna okszerűbb gazdálkodással eltartani. Aggódva figyeljük a székelyföldi elvándorlás évek során egyre fokozódó erejét, de nem tudjuk, valóban őstermelő lakosságunknak gazdasági viszonyainkhoz mért túlszaporodásáról beszélhetünk-e, vagy csupán termelési módszereink elmaradottsága, il
