Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Albrecht Dezső: Új helyzetben
62 Albrecht Dezső ménynek vagy szervezetnek óriási többletmunkát jelentett, hogy a szervezetét a gyökerekig kiépítse, A Gazdasági Egyletnek csak úgy, mint a szövetkezeteknek, vagy a közművelődési vállalkozásoknak külön külön kellett gyökérzetet engedniök s a hajszálgyökerek — mível a terület azonos — sokszor egymás elől szívták el a nedvességet. Ez a régóta hiányzó alapszervezet valósulhat meg a Magyar Népközösségben, Az az alapszervezet, melyben a részletmunkák már nem külön-külön, hanem egységben jelentkeznek s így a húszéves kényszerű analízis után a régen várt szintézis lehetőségét teremti meg. A NÉPKÖZÖSSÉG közművelődési és gazdasági feladataira a következő cikkek részletesen rámutatnak. A társadalmi feladatokról kívánunk csak itt szólani. Amilyen mértékben a gazdasági élet fejlődése határozta meg a múlt századot, éppoly mértékben nyert jelentőséget századunkban a társadalmi erők szervezése, A gazdasági verseny kíméletlensége, a tőke és a munka közötti harc, az anyagias szemlélet nyomában járó szabadosság a társadalmakat felbomlás felé vezette. Ott, hol a felbomlás olyan méretű volt, mint Törökországban, Olaszországban, vagy akár Oroszországban, hogy az államfenntartó erőket is aláásta, a felbomlás megakadályozásának kötelessége a társadalomra hárult, A társadalom így államformáló tényezővé vált s az is maradt, hiszen nemcsak a totális államokban, ahol az állam és a társadalom szoros egységet képez, hanem a demokratikus államokban is mindinkább tért hódit a társadalomszervezés gondolata. A társadalomszervezés jelentősége fokozottabb mértékben jelentkezik a kisebbségi népnél, mivel nála az állam helyét is a társadalom foglalja el. Hiszen az államhatalom intézésébe egy kisebbség sem folyhat be oly mértékben, hogy társadalma számára az állammal való azonulást tökéletessé tegye s emiatt minden nemzeti kisebbség arra kényszerül, hogy azokat a közösségi szükségleteket, melyeket a többségi nép számára az állam végez, társadalmi utón elégítse ki Melyek a társadalmi munka feltételei ? Először a már előbb említett alapszervezet létrehozása. A szászoknál, helyesebben a romániai németeknél ez az alapszervezet a szomszédságokból áll. Mivel hasonló szervezkedésre kísérlet nálunk csak a németlakta vidékeken (Temesvár, Medgyes) történt, nem tudható, hogy ez a szervezési forma általánosságban beválik-e a magyarságnál, hiszen e helyeken erős környezethatás is eredményezhette sikerüket. A különböző hagyományokat őrző erdélyi magyarságnál különben is veszedelmes volna egy uniformizált szervezési forma merev felállítása. A csíki székelyt és a szatmári magyart egy kaptafára húzni lehetetlenség Az ősi székely nemek és ágak, majd a határőrhagyományok, a kalotaszegi tizedek, a polgáriasult város (kolozsvári Kalandos Társaság) szervezési hagyományai között olyan különbségek vannak, melyek eleve óvatosságra intenek. En-
