Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Albrecht Dezső: Új helyzetben
58 Albrecht Dezső zeti gondolat ugyanazzal a problémával találja szembe magát Er- délyben, ahol több nemzet él keverten egy területen és a nemzeteknek, hacsak önmagukat halálra sebezni nem akarják, meg kell találniok az egymás mellett való élés módozatait Húsz éve múlt annak, hogy a gyulafehérvári határozatokban kimondották az erdélyi nemzetiségi küzdelmek hagyományának megfelelő elvet; teljes nemzeti szabadságot az ittlakó népeknek ! Az elmúlt húsz év alatt sok úttal próbálkoztak, de bebizonyosodott, hogy Erdély földjén ez az egyetlen járható út. Erdély különleges nemzetiségi viszonyai különleges rendezést kívánnak! ÚJ POLITIKAI RENDSZER A JÖVŐT vizsgáltuk eddig, számbavéve azokat a latens tényezőket is, melyek sorsunkra határozólag hathatnak. E széles keretből visszanézve, szűknek és kisszerűeknek tetszenek azok a belső harcok, melyek tiílságosan harmónikusnak amúgy sem mondható közéletünket uralták. Egy nép politikai ösztöne, életrevalósága — ép úgy, mint az egyes emberé is — válságos helyzetekken tűnik ki. Az erdélyi magyarság pedig, mintha vizsgáztatni akarta volna sajátmagát, az elmúlt év válságos helyzeteit önmaga bajaival tetézte. Jóformán külön sem választható, mit állított fel a helyzet és mit a magyartúlnyomó részben valamely nemzeti kisebbség tagjai laknak, az államon belül külön egységgé vannak alakítva és ezen a területen a közigazgatás bizonyos vonatkozásban a központtól önállónak van elismerve. Ilyen területi jellegű nemzeti ön- kormányzata volt a régi Erdélyben a székelyeknek és a szászoknak. A szász autonómia, a szász egyetemben kulturális ügyekre korlátozva, az unió után is tovább élt Területi autonómiát élvezett továbbá a békeszerződések megkötéséig Horvát-Szlavó- nia, amelynek területén a horVát nemzet bizonyos ügyekben önálló törvényhozó és végrehajtó hatalmat gyakorolt. A régi Ausztria nemzetiségei is, mint a csehek, morvák, lengyelek, szlovének, dalmátok, olaszok, túlnyomó részt külön külön tartomány önkormányzat részesei voltak. A szövetségi államszerkezet a kisebbségi kérdés megoldásának negyedik képzelhető alakja. Ez a rendszer a nemze iségi egyenjogúságnak legtökéletesebb formája, mely lehetőséget ad arra, hogy az egy nemzetiséghez tartozó állampolgárok — mint zárt testületek — teljesen egyenlő jogokat gyakoroljanak az államélet összes nyilvá- nulásaiban s a maguk szellemét egyenlőképpen vihetik be a közhatalom érvényesítésébe Ilyen alapon épült fel Svájc s ezt az alapot ajánlja a kisebbségi kérdés megoldására a páneurópai mozgalom programja is. Szemben az eddig ismertetett rendszerekkel, melyek egy államon belül akarják a kisebbségi kérdést megoldani, az ötödik csoportba azok a rendszerek tartoznak, melyek a kisebbségeket abba az államba kívánják átutalni, amelyhez jellegük szerint tartoznának. Ez az átutalás történhetik személyileg: kivándorlási kényszer előírásával, vagy áttelepítéssel, pl. görög bolgár, török-román szerződések, és történhetik területileg: határkiigazitással. (V. ö. Egyed István dr.; A kisebbségi kérdés. Bpest, 1930. 26—47. 1.)
