Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Eszmék és elvek - Bereczky Sándor: Táj- és népkutatás
„Földmíves- és munkásosztályunk“ 327 alapon meászervezett szakszervezeti élet fölényben van a népi kalákával, szeresmajorsiggal, közbirtokos&ággab mely természetes úton, tételek megfogalmazása nélkül jött létre. Hátha még a Ne n- zetközi Vörös Segély munkásságát tekintjük ? AZ ÖSSZEHASONLÍTÁS SORÁN eddig nem sikerült közös vonásokat, lelki rokonságot kimutatni, vagy ha igen, túlságosan nagy távolságok, szintkülönbözetek mutatkoztak a két réteg, a földmíves- és munkásosztály között. Pedig közös vonások is vannak. Vegyük azokat is szépen sorjába : a) Pillanatnyi adottságaik között mindkét osztály, a szó teljes értelmében, sanyarog. b) Mindkét réteg, az osztálytudat által megkövetelt határokon túl, ösztönösen egy nagyobb egységbe) népi közösségbe kívánkozik, mert életet akar. Két pozitívum Két figyelembe veendő tényező- Aki szervező gondolattal nyúl rétegeződésünk kérdéséhez, nem tekinthet el az ilyen ösztönző erők fölött. Ámde ezek távolról sem arra késztetnek, ami „földmíves- és munkásosztályunk“ egynevezőre hozásával találná meg végső célját. Két teljesen külön, a maga létét pontosan körülhatárolt osztály politikai együttműködéséről lehet szó, de ez nem jelent egyet a két osztály megkülönböztetés nélküli egybeötvözésével, sem a két réteg egyedeinek egy kétfejű tömegbe való öntésével. Az ilyen elegytömegek csak szavazni és tagsági díjakat fizetni jók, de arra aligha alkalmasak, hogy egy eszméért küzdjenek, azt diadalra vigyék. Ez annál is inkább kizárt dolog, mert a röviden vázolt adottságok mellett ilyen összefoglaló eszmét lehetetlen adni. Nem tudnak olyan magasabb eszményképet adni, melyben mind a munkás, mind a paraszt megtalálná minden törekvését s melvnek teljesülésében kielégűine. Számolni kell azzal, hogy az erdélyi magyarság nem csak földmívesekből és munkásokból áll. Már pedig, ha ez így van, fölösleges erőszakos tömörítéseket végezni, ha az új, szétfeszített keretekbe sem férnénk be mindannyian. INCZE LAJOS TÁJ- ÉS NÉPKUTATÁS A MAGYAR TÁJ- ÉS NÉPKUTATÓ INTÉZET elmúlt nyári munkájáról beszámolni, — csöppet sem látszik időszerűnek. Azért tesszük ezt mégis most, mert szükséges volt megvárni a munkával kapcsolatos észrevételek és tapasztalatok lehiggadását, egységes képpé való formálódását. Egy félév után most már élesebb körvonalai látszanak e munka sok tekintetben egészen sajátos voltának, ami annak idején minden reményt megadott arra, hogy belőle valamikor a magyar talajból nőtt, sajátos egységes magyar /
