Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom

A romániai szövetkezeti mozgatom 31 AZ 1938 JÚNIUSI TÖRVÉNYRENDELET új helyzet elé állí­totta a szövetkezeti mozgalmat. A gazdasági élet központi irányí­tásának szükségessége folytán megszünteti a másod- és harmad­fokú szövetkezeteket és a szövetkezeti mozgalom legfőbb állami irányítás és ellenőrzés alá kerül. E törvényrendeletig szövetkezeteink önálló alapon működtek, az 1929. évi alaptörvény előírása folytán a két magyar szövetkezeti központ is megalakítja másodfokú szö­vetkezeteit i a Federálékat és az Uniókat. Ezáltal a magyar szövetkezetek saját központjaik ellenőrzése és irányítása mellett fejlődtek az autonómia jegyében. Ez a helyzet változik meg. Már az 1935. évi törvény után is a kisebbségi szövetkeze­tek fokozottabb állami beavatkozás alá kerülnek, a mostani ren­delettörvény azonban az államosítás folyamatában nem ismer kom­promisszumot, s úgy tetszik, hogy az Uniók és Federálék meg­szüntetése szinte megoldhatatlan kérdések elé állítja 787 szövet­kezetünk szépen fejlődő mozgalmát. Ha a két Unió-központ fontos szerepét a kisebbségi szövet­kezés! szervezésben szem előtt tartjuk, úgy megszűnésük pótol­hatatlan veszteséget jelent a kisebbségi gazdasági élet irányítása szempontjából. Az új rendelettörvény 12. szakasza kimond.a ugyan, hogy a Központok, ha nem is mint hivatalos felettes szervek, megtarthatják egységeikkel a pénzügyi kapcsolatokat, de a nem hivatalos kapcsolatok ellenőrzésére és az állami központosítás biz­tosítására a 17, szakasz a Központ eddigi összetételét megváltoz­tatja, kimondva, hogy a 9 tagból álló igazgatóság tagjai közül 4 jog­szerinti tagot a nemzetgazdasági minisztérium nevez ki, a mező- gazdasági, illetve kereskedelmi kamarák helyi vezetői közül. Köz­ponti intézkedésoket tartalmazó rendelkezés még a 13. szakasz, mely szerint az ú. n. Szaktanács az előírt esetekben feloszlathatja a szövetkezeti egységeket, all, szakasz pedig jogot ad a Szövet­kezetek Nemzeti Intézetének arra, hogy az egyes szövetkezeteket fuzionálásra szólíthatja fel, melyek az előirt fúzióban kötelesek feloszlatás terhe alatt résztvenni, A kisebbségi szövetkezeti veze­tők hivatkozva a szövetkezetek különleges helyzetére, kérték a szövetkezeti mozgalmat súlyosan érintő intézkedések módosítását. A nemzetgazdasági minisztérium, tekintetbe véve a kisebbségi szövetkezeteknek az egész ország gazdasági életére kiható műkö­dését, hajlandónak is mutatkozik némi módosításra. Addig is, pil­lanatnyilag, szövetkezeti mozgalmunk jövője nyitott kérdés. FÜGGELÉK. A ROMÁNIAI hitelszövetkezeti mozgalom vizsgálatánál meg­állapítható, hogy ez legfejlettebb, mert el tudja látni a lakosság nagyfokú tőkeszükségletét. A mezőgazdasági államokra jellemző a tőkehiány. Minél iparosultabb egy ország, annál bővebben ren­delkezik mind álló, mind forgó tőkével. Ennek oka az, hogy a mezőgazdasági termelés lassúbb, nem fokozható végtelenségig, mint az ipari termelés. A termelési költségek a termelés fejlesz*

Next

/
Oldalképek
Tartalom