Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Csiky János: A gyergyói nép táplálkozása
290 Dr. Csíki Janos Tehát a krumplit evő székely 4.52 lejért jut 3000 kalóriához) míg a sovány marhahúst fogyasztó székely csak 72 lejért. Itt van a titka a célszerűtlen táplálkozásnak. Igaz, hogy a tudatlanság is jelentékeny tényező, mert sok esetben még anyagi erők hiányában is lehetne segíteni a helyzeten. Vegyük pl. a kenyérkérdést. A nép évszázadok bölcs tapasztalata alapján éfzrevette, hogy erősödik az állatok csontrendszere, hogyha korpát ad nekik. A tudomány bizonyít e tapasztalati igazság mellett, mert a most szokásos őrlés következtében a gabonafélék értékes vitaminjai, főleg a Bi és B-2 vitamin nem a lisztbe, hanem a korpába kerül s ettől erősödik az állatok csontrendszere. Maga a nép azonban fehér kenyérre áhítozik s úri huncutságnak gondolja a fehér kenyér hátrányait hirdető tanácsainkat- Pedig az újabb tudományos vizsgálatok kéiségtelenül kimutatták, hogy csak a 80 7o on felül kiőrölt lisztek tartalmaznak számbavehető vitaminokat. A rendelkezésre álló étlapok és malmok adataiból kitűnik, hogy a városban a lakosság kb. 80 Vc'ban vegyes kenyeret eszik; 10 7o búza-, 60 ®/o rozs-, 30 7o árpatartalommal Az őrlés 70 ®/o-os. 10 °Vban tiszta búzakenyeret 80 °/o-os őrléssel; 5 °/o-ban tiszta rozsot 75 Vq-os őrléssel; 5 °/o-ban fele arányban kevert búza-rozs- kenyeret 75 “/q-os őrlés mellett. A szomszéd községekben a lakosság kb. 70 -80 ”/o-ban fele-fele arányban kevert rozs-árpakenyeret eszik 70 ®/o-os egészséges őrlés mellett, A szegényebbeknél az arány az árpa javára eltolódik. Eszerint a Gyergyóban szokásos őrlési mód mellett a Bi és Ba vitámin a korpába kerül« Főleg szénhidrátdús, de zsír és fehérjeszegény táplálkozás mellett jelent ez nagyobb veszedelmet s bizony) már Gyergyóban is számolni kell vele, mert az utóbbi időben magam is észleltem néhány olyan beteget, kiknek izom- és idegsorvadással kapcsolatos nyaki merevsége és reumatikus fájdalmai a reuma-ellenes gyógykezeléssel dacoltak, de élesztő- és vitáminkészítményekre gyorsan meggyógyultak. AZ ÉTLAPOKON a szeszes ital fogyasztása iránt is érdeklődtem, Csíkvármegye 145.000 lakosa a hivatalos adatok szerint 1937-ben 80 millió lej értékű szeszes italt fogyasztott el; e mesebeli összeg eredetét is szerettem volna tanulmányozni, A 90 iskolás gyermek közül mindegyik nemmel felelt. Csak a szülőkről említik, hogy az 1890 étkezés során kétszer ittak pálirkát és egyszer bort. Az étlapoktól független tudakozódásomra kiderült, hogy a tavaszi bérmálás idején ugyané 90 gyermek közül hat ivott szeszes italt a bérmaszülők unszolására: az egyik félpohár pálinkát, a másik egy pohár sört, a harmadik két pohár pálinkát, a negyedik egy pohár pálinkát, az ötödik négy pohár bort, a hatodik öt pohár bort, A bérmaszülők ugyanakkor két-három liter bort) félliter pálinkát és egy két üveg sört fogyasztottak. Az 50 család 1050 étkezése során bor huszonegyszer, pálinka harminckétszer és sör ötször szerepel. A hat értelmiségi osztályhoz tartozó család heti étlapján a bor tizenegyszer, konyak há romszor és sör egyszer fordul elő.
