Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
A romániai szövetkezeti mozgatom 29 kívánt. A hitelnyújtások állása s 1923-ban 18.253,000 lej, 1927-ben 20.283,000 lej, 1929-ben 49 095.000 lej, A kölcsönök után szedett és a betétek után fizetett kamatláb közötti különbség 10 — 15 százalék (a szász szövetkezeteknél 2 százalék] : 1923 1924 1926 1929 a kölcsönök utáni kamat (o/o) 20-24 ,22-28 30-32 • 26 a betétek utáni kamat (o/o) 8-10 12—14 16-20 16 A magyar hitelszövetkezetek az általános viszonyoknak megfelelően kihasználták a gazdasági konjunkturális időket, mint minden más gazdasági vállalkozás, 1923 és 1933 között saját tőkéjüket meghúszszorozták, takarékbetét-állományukat pedig meghat- vanszorozták, A szövetkezetek éppen úgy, mint a részvénytársasági bankok, a saját tőke képzésére fektették a fősúlyt és osztalékpolitikát folytattak."® Ennek oka az, hogy a magyar hitelszövetkezeteknek nem volt meg a központi olcsó hitel nyújtására a lehetőségük, a Központ maga is bankkölcsön révén dolgozott, mely után magas kamatlábat volt kénytelen fizetni. Az új Hangya központba 1920-ban 536 szövetkezet iratkozott be 145,000 taggal; 1926-ban a fogyasztási szövetkezetek száma 454, a taglétszám 115,120; 1929 ben 298 a szövetkezetek száma 85.000 taggal; 1930-tól a szövetkezetek száma ismét emelkedni kezd ; 1932-ben a szövetkezetek száma 32S; 1936-ban 319, A HÁBORÚ UTÁNI kisebbségi magyar nemzettáróadalmat a szövetkezeti mozgalom nem érdekelte különösebben, mint a háború előtt. A háború előtti sok mesterséges alakulat, álszövetkezet, egyes szövetkezeti vezetők lelkiismeretlensége megakadályozta a szövetkezeti gondolat kifejlődését. Az a tény, hogy sok helyen a szövetkezet csak egy szűk csoportnak volt a hasznára, mintegy „lejáratta“ a szövetkezeti eszmét s az egyes falvakban működő rossz szövetkezetek megakadályozták az egészséges új alakulásokat. A főhatalomváltozás első évtizedében a közösség nem tudta meglátni a szövetkezetek individualista jellege miatt a mozgalom nemzetgazdasági létfenntartó erejét. De a gazdasági válság, a környező népek ú) nácionálizmusa megváltoztatni látszik a magyarság liberális társadalmi és gazdasági felfogását, a magára utaltság érzése kiváltja a gazdasági szervezés elsőrangú szükségességét, A Széchenyi István szellemében megindult belső felmérések, erőkeresések kedvező szellemi környezetet teremtenek a szövetkezeti mozgalom számára is s a magyarság fokozatos gazdasági leszorulása, a diplomás ifjúság munkanélkülisége szinte kényszerítik a magyarságot a már meglévő szövetkezeti keretek kitöltésére. 23 Ellentétben a szász szövetkezetekkel, melyek nem törekedtek saját töke gyűjtésére.
