Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/3. szám - Metamorphosis Transylvaniae

Magyar észjárás, magyar műveítség

251

A vasmunkás végül, aki egyes részeken valósággal dolgozik, aki tehát a munka szellemi hátteréből látni is legkevesebbet lát, végezni is legkevesebbet végez; akié a munka anyagi vonatkozásai majdnem teljes egészében : alsónéposztálybeli“,

A középosztályról, melyet élesen elválaszt az alkotó munkát végző felső néposztálytól, az a véleménye Karácsonynak, hogy művelődési bajaink gyökere van benne. Abban, hogy középosztályunk nem teljesiti a művelt- ségközvetités rá váró feladatát- E közvetítésnek kétirányúnak kellene lennie, a középosztály helyzetének megfelelően. Alsó néposztályunk számára közvetítenie kellene a mai XX. századi egyetemes műveltséget, mely élő felső néposztályunk tagjaiban. Felső néposztályunk felé pedig árasztania kellene a magyar hagyományvilág gazdagságát, erejét, melynek népünk a letéteményese s mely a felső néposztály műveltségi kincséből az idők folyamán kiszikkadt,

E vélemény ily szelíd formájában kevéssé ártó, ellenben az a sok igaz példa, amit e tétel igazolására Karácsony felvonultat, idegesítő lehet és termékeny önvizsgálatra indíthat. Ily szigorú hangon rég nem beszéltek közép- osztályunk gyávaságáról, műve- letlenségéről, tunyaságáról, lelki szegénységéről. Ha túloz, akkor is érdemes elolvasni e példákat, hiszen egylől-egyig lelkiismeret- ébreszlők s nevelő erejük nemcsak abban van, hogy egy későbbi pedagógiai reformot készítenek elő.

Nagyon jellemző a középosztály beli ember életfelfogása, a Iái- azaira iörekrés. „Éhezem és nyomorgóul, de legalább úr vagyok".

Életmódjának legszomorubb jelensége élhetetlen anyagiassága. „A középosztálybeli ember mindennapi érintkezésének témái 80—90 százalékban a létminimum kérdése körül forognak. Ez anyagiassághoz az a furcsa hősiesség járul, amely- lyel a középosztályiak tízezrei lemondtak igényeikről és embertelen sorsukat két évtizede tűrik. Van ebben a kitartásban valami gyáva gyámoltalanság, amiért nem tekinthetjük tiszta és gyümölcshozó martyriumnak. Az igazi mar- tyriumban több a pozitív megdicsőülés, mint a negatív lemondás, emennek tragikomikus vonása, hogy csak lemond, a kevés, de biztoshoz akkor is ragaszkodik, mikor ez már régen mínusz és bizonytalan, végül — s ez a legnagyobb bűne —! nem látja a kibontakozást és a szebb jövőt vi- zionárius erővel“.

A magyar középosztálybeli ember kultúrája, még sívárabb, mint életmódja. Értelemvilágát elsősorban egy negatív jellemzi i nincs tudományos rendszere, hamar elveszíti tájékozódását és menthetetlenül olvasmányai vagy környezete rabjává válik. Nagyon érdekes például azoknak az embereknek a történetszemlélete, akik II. Ulászló elemi iskolás emlékeiken keresztül krónikás- anekdotikusnak képzelik, mellette ott látják Bakács Tamást romantikusnak (Eötvös és Herczeg nyomán), velük szemben viszont Dózsa Györgyöt történelmi-materiá- lista színezésben.

Másik nagy veszedelem, hogy az összefogó gondolat hiányában, kénytelen-kelletlen polihisztorrá lesz szegény középosztálybeli. Azért olyan kelendőek körében a lexikonok, bevezetések, tudományos dióhéjak, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek és lapok

'S

i

I