Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Venczel József: Csík népe és népesedési viszonyai
m Csik népe és népesedési viszonyai 235 éppen a tömegesebb román betelepülés időszakában, nyer új lendü letet. Népünk jósokáig nem a lakatlan területek megszállására és kihasználására gondol, — üldözöttként erre erre nem is gondolhat, — hanem a határon túlra vándorol, s főleg Moldva folyóvölgyeiben keres menedéket. így önkéntelenül is népességcsere történt: csíkiak létesítenek új Kárpátokon túli magyar telepeket, míg a moldvaiak a határmenti székely havasvilág román telepein k létreho7ói. A XIX, század folyamán azonban jelentősen emelkedik a tényleges szaporulat, A megye lakossága 1850-ben már meghaladja a 90,000-et, s ez közel háromszorosa az 1721. évi népszámnak, 1850-től fogva nyomon is követhetjük a népszaporulatot, míg elérünk a mai másfélszázezres lélekszámhoz. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a természetes szaporulat számbavétele nem 158.COO lelket trsz indokolttá, a megye lakosságának ma 188,515 lelket kellene számlálnia, A kü lönbezet a megye határán túl keresendő : a múlt század végén s azóta is állandó ütemben folyik a kivándorlás, 1721-ben 1 km^-nyi mezőgazdaságilag megművelt területre 148 lélek jutott, ma 231, s mivel a lakosság számbeli gyarapodásával nem volt egyenes arányban az életet biztosító termelőmunkának a fejlesztése, későre történt kísérlet a racionalizálására és a nép gazdasági műveltségének emelésére, szükségszerűen megbomlottak a sorok, újabb kivándorlási hullám indult. Ma és a küzelmultban az otthon elhagyása már nem csak a politika függvénye, hanem hangsúlyosábban a gazdasági életé. MEGYÉNK TERÜLETE 4093 km^, népessége 146.584 lélek, tehát egy km^-re 29 lélek esik, amely mind az erdélyi átlag (54), mind az országos átlag (61) alatt áll. Nincs abszolút túlnépesedés j azonban a tájbeli viszonyok ennél sűrűbb népességet a gazdálkodás mai színvonala mellett alig engednek meg. Számolnunk kell ugyanis azzal, hogy hegyvidéken vagyunk, a medencék lapálya nem nagy kiterjedésű s agyagos, nem ritkán terméketlen dombvidék, meg a rengeteg erdőség teszi ki a nagyobb területet. Az éghajlat ,£,uid C3 szeszélyes! a hőmérséklet ingadozó; a csapadékviszonyok egyenetlenek. Természetes tehát, hogy a mezőgazdaságilag rendszeresen művelt terület alig 14o/o-nyi. A fősúly nem is a szemtermelésen, hanem az állattenyésztésen és az erdei gazdálkodáson volt és van, A rétek és kaszálók arányszáma az egész területhez viszonyítva 22 o/n, a legelőké 17 o/o s az erdőké 32o/o, Pontosan: a szántóterület a rét és kaszáló a legelőterület az erdők terméketlen 68.412 108,289 85,331 162.280 74.671 hektár: 13.8 százalék 21,7 17.0 32,5 14.9 A 68.412 he tárnyi tiszta mezőgazdasági terület 24,2»/o-a ugar. A maradék területen a termények megoszlását a túloldali táblázat szemlélteti. Eszerint a rozzsal bevetett terület majdnem felére csökkent, ezzel szemben az árpával bevetett terület megkétszereződött s a zabé is kétszeres ; a burgonyával bevetett terület közel négyszer, a takarmányféléké pedig kétszer nagyobb 1937-ben, mint é
