Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Venczel József: Csík népe és népesedési viszonyai
Csík népe és népesedési uiszonyai 231 Csík megye nemzetiségi adatainak fejlődése 1881 - 1930. É V Összes lakosság Magyar Román Egyéb a b s z olut számo k b a n 1881 110,940 96.424 13,481 1.035 1890 114.110 98 ö61 14,470 779 1900 127.995 110,643 15.878 1.474 1910 145.720 125.888 18.032 1.800 1930 145.806 124,971 18.455 2.380 o/o 1881 100.0 86.9 12.2 0.9 1890 100.0 86,6 12,7 0.7 1900 100,0 86 5 12,5 1.0 1910 100.0 86,4 12,4 1,2 1930 100,0 85,7 12.7 1.6 (76.061), román 13,8 (12.834), örmény 2,0 (1867), cigány 1,1 (1094) egyéb 0,6 (593, melyből zsidó mindössze 8). Orbán Balázs az 1867, évi adatokat közli a Catalogus ven. Cleri Dioc, Trans, hiteles példánya alapján^®. Eszerint Csík —Gyergyó—Kászonban katolikus 96,525, görög egyesült 13,028, görög nem egyesült 17, protestáns, idegen, cigány 1667, összesen 111.237 lélek, „Már most, ha a nemzetiségek, vagy jobban mondva a nyelvek szerént akarjuk osztályozni, — írja — magyarajka székely mindaz, aki kath, = 96.525, A keleti vallásnak közül mindazok, kik a csíki ősfalukban laknak, magyarajknak, .. . .ezek és a székelyek közt nyelv, öltözet és szokásokra nézve mi eltérést sem vehetünk észre és igy románoknak legfeljebb a havasok közti azon új telepek lakóit vehetjük, kik úgy nemzeti nyelvüket, mint viseletűket megtarták, ezeknek száma a legengedékenyebb számítással sem megy 6000-nél többre, miszerént a fennmaradókat bizton keleti vallásu székelyeknek vehetjük, számuk 7045, Ami protestáns, idegen és cigány, az mind magyarajka: 1667, Eszerént tehát Csík, Gyergyó és Kászon magyarajka vagy székely lakóinak száma 105.237, román lakosságának száma 6000, Ezek egy mezővárosban, 59 faluban és 16 pracdiumban vagy havasi telephelyen vannak elhelyezve, mely helységek kerületenként következőleg oszlanak : Fel-Csíkon 1 mezőváros, 23 falu, 5 telep; A1 Csíkon 22 falu, 1 telep; Gyergvóban 9 falu, 10 telep; Kászonban 5 falu," 1881-ben a 110.940 lélek anyanyelv szerinti megoszlása a következő: 92,802 magyar, 12.836 román, 411 német, egyéb 724 (4,167-en nem tudnak beszélni)“. 189Tben a megye 114,110 lakosából magyar 98,861 (86,6®/“), román 14.470(12,7®/»), német 384 (0,3®/»)'-^, 1900-ban magyar anyanyelvűnek 86,5®/» mondja V. ö Orbán Bdázs: A Székelyföld leírása. Pest, 1869, II. k. 6V. 9. Az 1881. év elején végrehijtott népszámlálás főbb eredménye* megyék és közsé^jek szerint részletezve. II. k. Bpest, 1882. 84. 1. i i'jÜi