Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Juhász István: Az erdélyi fejedelemség társadalmi tényezői
Az erdélyi fejedelemség társadalmi tényezői Í51 megújított kápolnai unión, mivel ez az unió is hasonlóképpen védelmi szükségből létrejött egyesség volt. E védelmi jellegű unió a fejedelemségben két ponton épül tovább és teszi lehetővé a ráépülő állami kormányzást. Az egyik az 1545-iki tordai diéta határozata, amely a három nemzetnek a teherviselésben való egyenlőségét mondja ki. Az Erdélyben való élet közösségi voltáról, reális életérdekeken felépülő nagyobb egységéről hitvallást tevő gyönyörű határozat így hangzik t „Mivelhogy mindnyájunknak egy a hazája s ez a haza mindnyájunktól ugyanazt a szeretetet kívánja, szükséges tehát, hogy mindenki egyforma szorgalommal és jóakarattal szolgálja a haza ügyét, senki ne húzza ki magát a haza fenntartására szolgáló pénzbeli és vérbeli áldozatok alól s ezért a haza terheit, az ország régi szokása és alkotmánya szerint, mind a három nemzet egyenlően viseli, mivelhogy az ország megmaradásából származó hasznokat is egyenlően élvezik *' E gyönyörű nyilatkozat természetesen rengeteg széthúzást és a terhek arányos viselésének a megtagadását takarta,— ezért volt szükség arra, hogy 12 év múltán a fehérvári országgyűlés újabb határozatban szabályozza a három nemzetnek a fejedelemségben való együttmunkálkodását, kimondván : „a harmadik nemzet mindenkor köteles a másik két nemzet elhatározását elfogadni és követni“- E többségi elv alapján működött az erdélyi diéta, melyen a szavazás kuriálisan történt, mindenik nemzet egy szavazatot képviselvén. Hasonlóképpen egyformán voltak képviselve a fejedelem tanácsában, ahová a fejedelem mindhárom nemzet közül 4 —4 tagot volt köteles választani. Hozzátehetjük azonban azt is, hogv a fejedelemség nem a nehézkes, az egyenlőséget állandóan védelmező, a privilégiumokat féltékenyen őrző nációk uniója, az azt kimondó törvények által állott fenn. E törvények, a diéta arra voltak alkalmasok, hogy előzetesen vagy utólagosan szankcionálják azoknak a nagy politikai tehetségeknek, kiváló erdélyi fejedelmeknek : Báthory Istvánnak, Bocskay Istvánnak, Bethlen Gábornak, Rákóczi Györgynek a kormányzását, akiknek személyes hatalma, családi vagyona, magán- katonasága, politikai művészete időről-időre össze tudta fogni Erdély széthúzó belső társadalmi erőtényezőit és távol tudta tartani a kívülről ráleselkedő veszedelmeket. Ha Erdély fejedelemkori történekében feltétlenül bizonyos szellem alkotó erejének a megvalósulását akarjuk látni, ha a történeti tények igaz ismererete mellett keressük az erdélyi szellemet, akkor bátran vallhatjuk i ez a szellem a nagy erőpróbákra kész, a múlt hatalmas nehézségeit áthidaló, néhány nagy emberben megtestesült magyar politikai géniusz volt. JUHÁSZ ISTVÁN
