Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/2. szám - Sáry István: Diákszövetkezeti mozgalom

144 Dr. Sáry István 1937 augusztus 17 éu, az alakuló közgyűlésen, 31 tag 15 000 lej tő­két jegyzett, s a szövetkezet megkezdi a székely háziipari szöve­tek árusítását. Mivel semmi tőrce nem állt rendelkezésre, a szövet­kezetnek tulajdonképpen szövetraktára nem volt, a vásárlónak az áruminta-gyűjtemény után vett szövetét esetről-esetre meg kellett hozatni. A közönség azonban megértette a szövetkezet értelmét, a háziszőttes mozgalmat felkarolta, a tagok száma állandóan növe­kedett, négy hónap múlva a szövetkezet tagjainak száma már 232, akik összesen 119,000 lej értékű üzletrészt jegyeztek.* A háziszőttes-mozgalom bevált, a vásárlók mind nagyobb számban jelentkeztek, de a szövetkezet fejlődési lehetőségeit nagy­ban csökkentette a sajat áruraktár hiánya, mígnem a G. H. Sz. Központ IQO 000 lej hUelkeret nyújtásával segítséget adott s bizo­mányi áruraktár felállítása vált lehetővé. Az áruforgalom az első négy hónap alatt máris 208 ezer lej s e forgalomból 1937 decem­ber 31-ig 13.000 lej tiszta nyereség származott. Most már nem ütközött akadályba a saját áruraktár berendezése senii hogy a szövetkezet függetlenítse magát és ezáltal biztonságát fokozza. A saját áruraktár értéke először 3000 lejt tett ki, mely 1938 novem bér 31-ig 35.000 lejre emelkedett. Ugyanakkor a bizományi áru­raktár értéke 120.000 lej. A szövetkezet az 1938. év folyamán aztán kibővíti üzletágat ruhahozzívaló és háziszőttes nyakkendő árusításával. A szövet­kezet forgalma most is állandóan emelkedik. S ez érthető is. Hogy tagjainak a ruhabeszerzést megkönyítse, megállapodást köt néhány szabómesterrel, akik a szövetkezet számlájára elkészítik a ruhát s a vevő (tag) 4—5 havi hitelre jó minőségű ruhát kap, hozzá­valóval és készíttetéssel együtt. A szövetkezet további könnyítést visz be az üzletmenetbe a „150 lejért egy rend ruhát“ akció ré­vén. Ez abból áll, hogy tíz személyes csoportokat alakit, amelyek­nek tagjai tíz hónapon keresztül 150 lejt fizetnek a szövetkezet pénztárába. Minden hónapban a tizes csoport egy tagja sorsolás útján saját magaválasztotta szövethez jut. Aki egyszer nyert, az a sorsolásban tovább nem szerepel. Tehát a tizedik hónap végén minden csoporttag megkapja befizetett pénzének ellenértékét. Az ötletet megkedvelte a közönség, 12 ilyen csoport alakult, ami egyrészt a szövetkezetnek havi 12 biztos ruhaeladást jelentett, másrészt a tagok minimális havi befizetéssel jutottak szövetükhöz, A szövetkezet az üzleti életben is komoly tekintélynek ör­vend, amit a „jó kereskedő“ szellemében állandóan fejlődő üzlet­menetének köszönhet. Az 1937 i évvégi nyereséget a tartalék- alapra fordították teljes egészében, mert az igazgatóság minden * A szövetkezet vezetősége nagyon óvatos üzleti politikát folytatott; a tagok 10 lejnyi belépési díján kivül a befolyt üzletrósztökét nem használta fel a szövet­kezet vásárlási céljaira mindaddig, míg a szövetkezet biztos fejlődéséről meg nem győződött. Ez az elgondolás abból eredt, hogy az esetleges sikertelenség esetén min len tagnak befizetett üzletrésztökéjét maradéktalanul visszaszolgáltathassák és ezáltal a magyar közönséget újabb csalódásoktól megmentsék. A szövetkezet ezért a befolyt üzletrészlökét postacsekk-számlán tartalékolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom