Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/2. szám - Incze Lajos: Korondi fazék

Köröndi fazék

131

a kari nájára, illetve felső részérj. Az erdélyi főleg mezőségi ro- máanak teljesen virágos edények tetszenek, uralkodó szín a kék. Az Ókirályságban a „rázott edény" minden versenytársát veri.

Az alkotó kéz tehát meg van kötve Nem azt készíti, arait akar, hanem amit vásárolnak. A piac mindenbe beleszól- Megszabja, mit hogyan kell készíte i, mivel kell díszíteni. Népművészetről tehát teremlő értelemben, nem beszélhetünk a köröndi fazekast illetőleg. Legfeljebb azt lehetne művészetnek nevezni, milyen oompísan eltalálja és utánozza, hamisítatlanul utánozza mások művészetét. Való tény az a látszólagos ellentmondás is, hogy utánozzák a magyar népi művészetet- „Hát ha a magyar ember így szereti, így csináljuk" — mondják. Ok maguk kívül állanak azon a körön, hogy munkájukból valamit közel érezzenek lelkükhöz. Az is egészen véletlen és esetleges, hogy gyártmányaik közül a magyar piacra szánt árut tartják legszebbnek. Ha a piacok kizárólagossága ebben a tekintetben megszűnik, a sok minta és hatás bizonyosan össze fog keveredni s hogy ebből a magyar népi díszítő művészet megtermékenyülve vagy megfertőzve kerül-e ' ki, azt még ma nem lehet látniINCZE LAJOS