Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
Az új magyar művelődés alapjai 121 rádöbbenti azokra a szempontokra, melyek szerint a népet megismerheti. A nép társadalmi bajait sokkal tisztábban látnák, ha társadalomrajzot is tanulnának, A nép szellemi hagyománya iránti fogékonyságot is be kellene oltani a fiatal lelkészbe, A lelki és szellemi kapcsolat kialakítása a nép és a lelkész között a legfontosabb feladatok egyike, ebben a néplélektan, társadalomrajz és néprajz nagy segítségére lenne a lelkésznek, A lelkészképző intézeteknél is — felekezetre való különbség nélkül — kívánatos a néprajz, a néplélektan, a társadalomrajz bevezetése és tanítása. Meg kell itt jegyeznem, hogy a külföldön több helyen (pl. Finn-, Észtországban) a lelkészek, tanítók kiváló néprajzi képesítésben részesülnek, s a néphagyomány-gyűjtés nagyrészt az ő vállaikon nyugszik, Nálunk is a múlt század második felében oly kiváló egyházi férfiak voltak a nép szellemi hagyományainak kutatói, gyűjtői, mint Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Kriza János, Kálmány Lajos, stb. Sajnos, ez a nemzeti irányú és célú gyüjtőtevékenység napjainkban a lelkészek körében teljesen ellankadt. NAPJAINK világtörténelmi eseményei arra intenek bennünket, hogy nemzeti erőnket, egységünket fokozzuk. A mai magyar középosztály már nem azonos a történelmi középosztállyal. Sok olyan idegen elem szívódott fel bele, mely nem asszimilálódott teljesen vagy asszimilálódásra nem is képes. Sőt bizonyos disszimilációval is számolnunk kell, A magyar nyelv megtanulása még nem jelenti az érzésben és gondolkozásban való megmagyarosodást is. A magyar történelem — melynek alakításában a mai magyar középosztály tekintélyes százaléka a múltban nem vett részt — ma már nem az a hatóerő, amely megbonthatatlan egységben tudná tartani a magyar társadalmat, A magyar táársadalom utolsó, de legnagyobb erőtartaléka a magyar nép s a magyar néphagyományok felvételével, sőt az abba való beleélésével a középosztálynak meg kell újulnia, meg kell erősödnie, sőt lelkileg is néppé kell lennie, ha magyar akar maradni- 1848-ban a nemesi kiváltságokról a nemesség lemondott s a jobbágyságot felszabadította, Most pedig a lélekben való egyesülést kell kimondania, ami azáltal érhető el, ha a nemzeti művelődés alapjává a néphagyományt tesszük. Az ifjúság ösztönösen megérezte a magyar nemzetmentés ez egyetlen módját, a nép felé való tájékozódás ma már általános. Középosztályunk is az utóbbi években nagy érdeklődést tanúsít a népi műveltség iránt s ez arra a reményre jogosít minket, hogy rövidesen társadalmunk minden rétege belátja szellemi életünk és egész művelődésünk ilyetén megújulásának szükségességét s új művelődésünknek cselekvőleges résztvevője is lesz.
