Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
Az új maßyar művelődés alapjai 107 vattai is számoló, népi elemekből tervezett magyaros női ruhákat készit. Mivel az előkelő úri osztály, de még a külföldi előkelő közönség is érdeklődik iránta, valószínűnek tartom, hogy a népi-nemzeti viselet középosztályunknál is életre kel. AZ ÉPÍTKEZÉS A MAGYAR NÉPI ÉPÍTKEZÉS kérdésével először Herman Ottó foglalkozott, aki szakított azzal a régi balhiedelemmel, hogy az ősmagyarok télen-nyáron sátor alatt élő népek voltak s azt állította, hogy a magyaroknak igen is volt házuk. Ennek két ősformája volt s egyik a putri, a másik a cserény. Ezekből alakult ki a magyar ház. Vele szemben Jankó János azt vitatta, hogy a magyar mai hazájában az ittlakó népektől vette át a házat, s ez alaprajza és tűzhelye alapján felnémet ház volt s ma is az. Ezt az állítást elfogadhatóvá tette az ezredéves kiállítás néprajzi faluja, melynek legújabb divatú, fejlett parasztházai csakugyan ezt a típust mutatták. Jankó állításával szemben Bátky Zsigmond foglalt állást, aki bebizonyította, hogy a magyar már az előmagyar korban is házban lakott, mert építészeti szókincsünk ugor elemeiből egy egyszerű, tűz- helyes ház minden lényeges alkotó része kikerül, A mai fejlettebb parasztház azonban a mai hazában lényeges változásokon ment keresztül, Bátky Zsigmond mintegy negyven évi néprajzi munkálkodása a népi építkezés eredetét és az ősi típusokat tisztázta, azonban a fejlettebb házak kifejlődésével, népművészeti értékelésével nem foglalkozott, azt építészeti technika és stílus szempontjából nem vizsgálta, s így a magyar népi-nemzeti építőstílus kialakítására építészeink az ő munkáiban nem találtak elég anyagot, A nemzeti építészeti stílus megvalósítására a múlt század végén indult el az első mozgalom. Ennek a szárnypróbálgatásnak Lech- ner Ödön ilyen irányú építményei voltak az első emlékei, A mozgalom a Huszka-féle turáni elgondolás alapján vélte célját elérni, A keleti stílusú házakra szűcsvirágokat vagy egyéb textildíszítőelemeket rakott, ezzel aztán azt hitte, hogy kész a magyar építészeti stílus,* E század elején azonban egy-két építész gondolkodóba esett. Ügy látták, hogy a népi építkezési stílust — bármilyen nehéz is ezekből emeletes házakat tervezni — még sem lehet teljesen mellőzni, Mivel még megdönthetetlennek látszott Huszkának az az elmélete, hogy a székely ház a magyar házak legősibb és legjellegzetesebb típusa, ebből indultak ki s a székely és kalotaszegi fatemplomok és fatornyok építészeti Uiolivumainak felhasználásával megteremtették az erdélyi magyar építészeti stílust. Ennek Erdélyben Kós Károly, Magyarországon pedig Thoroczkay-Wiegand Ede volt * L. pl.; a kolozsvári iparkamara, marosvásárhelj’i ref. kollégium és városháza, stb. épületét.
