Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai

Az úi magyar művelődés alapjai 99 A NÉPZENE A MAGYAR NÉPI ZENE a magyar nyelv egyik kifejezési for­mája. Amint nincs más nyelv, melyet a magyar ember a magyar nyelveié helyezhetne, úgy a magyar ember előtt a magyar zenének is minden más nép zenéjénél előbbre valónak kell lennie. Zenei nyel­vünket az egész világ megérti és megbecsüli, magunknak tehát foko­zottabb mértékben kell megbecsülnünk. Zenefolkloristáink bebizonyították, hogy parasztdalaink legrégibb még ma is élő rétege feltűnő egyezést mutat a cseremisz dallamok­kal, s ügy sejtik, hogy ez a közös dallamkincs mindkettőnknél bol­gár-török örökség, tehát legalább is 1500 éves. Már csak ezért is becsülnünk kell anyanyelvűnk után e legősibb műveltségkincsünket. Mégis középosztályunk nagyrésze már teljesen elveszítette az ősi nemzeti zene iránti érzékét. Indokolt tehát álláspontunk a következő kérdésekben : 1, A magyar népdalt a maga sajá os népi előadásmódjában már az óvódától fogva tanítanunk kell. Az elemi iskolában nem is kell mást tanítani, csak népdalt, még pedig a környéken, lehetőleg fono­gráffal, szakemberek által gyűjtött anyagot. Helytelenítjük azt az el­járást, hogy operaénekesekkel énekeltetnek népdalokat gramofonba s ezeket a lemezeket viszik ki a nép közé tanítás céljából. Az opera­énekesek nemzetközi énekiskolája egészen megmásítja a népi előadás­módot, a kotta sem tudja visszadni a népdal színét és zamatját. Nép­dalt jól csak romlatlan érzékű paraszti énekes által felvevőgépbe da­lolt lemezről taníthatunk, 2, A magyar népzenét különös gonddal kellene tanítani a ta­nítóképzőkben, ahonnan a kántorok kerülnek ki. Kántorainkat egy­részről a magyar népzenétől eltérő egyházi zene, másrészt a klasz- szikus zene, nem utolsó sorban pedig a népies magyar zene (az úri népdalköltés terméke) úgyis a hagyományos parasztzene ellen han­golja s mint a „magasabb kultúra“ apostolai falukon hivatásuknak tartják a falu dalkultúráját „magas fokra“ emelni, A legalsóbb fok természetesen a parasztdal, a legmagasabb a klasszikus zene, 3, Az ősi vadász-halász-pásztor vagy akár a mai tanyai élet­mód nem volt alkalmas soha ének-közösségek kialakítására, s így a magyar ma is egyszólamon énekel, még ha társaságban van is, A tanító pedig nevelésénél fogva lagnagyobb pedagógiai eredménynek tekinti, ha sikerül a kart többszólamú énekre megtanítania. Nem veszi és re, hogy bár a tanítók a többszólamú éneket évtizedek óta erőltetik az iskolában s az iskolán kívül, népi éneklésmóddá nem lett sehol a magyarlakta területen és nem is lesz azzá, mert ellen­kezik a magyar néphagyománnyal, s ezért kár is erőltetni. 4, A magyar népdalanyagot most rendezi sajtó alá Bartók Bé'a Ha ez a magyar zene történetében korszakot alkotó mű megjelent,

Next

/
Oldalképek
Tartalom