Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Metamorphosis Transylvaniae
Üi manvar műuelődés 319 kizsákmányoló vagy népi feladatok iránt érzéketlen uralma ; a termények értékesítésének szervezete (szövetkezetek). Mindennek nem azért kell történnie, hogy a közép- osztály állástalan fiai megéljenek, hanem elsősorban a parasztság és így a nemzet gazdasági megerősítése érdekében. 3, Az új művelődésnek kihatásában egyik legfontosabb feltétele az, hogy a keresztény vallástól elidegenedett liberális és materiálista rétegeink térjenek vissza bensőleg is az Egyházba, mert lelkiségünk és a közösségi cselekvéseinket meghatározó etikánk a Krisztus evangéliumából táplálkozik. Népi műoeltségünk szelleme mélyen vallásos, ez a vallásosság pedig csakis keresztyén lehet. 4, Politikai feltétele azt kívánja, hogy a parasztság tényleges szerepet kapjon a népközösségi élet minden területén élete irányításában, tehát az Egyház kormányzásában csakúgy, mint a gazdasági és művelődési élet irányításában. Eddig mindenütt arisztokraták és középosztálybeliek töltötték be ezt a szerepet, ő pedig adózott és statisztált, Ha erre jelenleg felkészültsége és hivatástudatának fel nem ébredése miatt még alkalmatlan, úgy sürgősen reá kell nevelni erre a szerepre. Parasztságunknak ez a régvárt politikai nagykorúsítása egyenesen létérdeknek mondható. És most, amikor magára a művelődésre térünk, megvalljuk, hogy a finn testvérnép nagyszerű példája lebeg szemünk előtt, mint akiknek műveltségében a népi és a magas rétegeknek ez az egysége oly tökéletes és páratlan módon megvalósult. Nincs terünk arra, hogy részletesen kifejtsük új művelődésünk részleteit, csak utalunk arra, hogy e részletek mindeniké- nek a népi műveltségből kell megújulnia, felfrissülnie, A zene terén ez a követelmény az új magyar zene diadalra jutását jelenti a műzene felett (gyakorlatilag i zeneoktatásunk és dalosszövetségünk teljes átszervezését, a zeneoktatók és vezetők kicserélését). Ezzel összefügg a régi népi táncok felújítása és úri körökben való általánossá tétele. Színjátszásunk magyarrá tételét is magával hozza az új magyar művelődés mind szellemben és tartalomban, mind a színészekben. Meg fogja szüntetni a nemzetközi gyökértelenséget és a zsidó befolyást, mert parasztságunk drámai hagyományai teljesen magyar jellegre vallanak. (Nem zárja ki ezzel a nyugateurópai népek irodalmi értékű színpadi alkotásainak bemutatását,) Irodalomban jelenti a népköltészet és az irodalom szerves egységét és szellemi azonosságát. Ez különben a legkönnyebben elérhető, hiszen Kodolányh Tamási, Erdélyi József — hogy csak a legjelentősebb nevekre utaljunk — már tökéletesen az új művelődés emberei. De műveltségünk két rétegének ez az egysége ugyanígy megvalósítandó a nevelésben, az elemi és középfokú oktatásban, az iskolán kívüli népnevelésben, mely utóbbit teljesen a népi műveltségből kell kifejleszteni, mert komoly népnevelés nálunk sohasem volt, a képző- művészetben, építészetben, viseletben s végül az új magyar világnézetben, amely szervesen következik az új művelődésből, hiszen minden műveltség egyúttal közösségi magatartás és hitvallás is az illető népközösség életéről és hivatásáról- Ez az egész műveltségnek a betetőzése, amit Szekfű Gyula így fejezett ki: „A magyar műveltségnek, történetinek és népinek, meg ezek szintézisének olyan mélységei vannak, hogy
