Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Metamorphosis Transylvaniae
Dániel István •• Üj magyar művelődés 317 kövtteljék minden egyestől, legyen az kicsi, vagy nagy, azt az erkölcsi magatartást, az ügyeknek azt az alázatos szolgálatát, azt a felemelkedettséget, mely egy népnek és egyházainak egyedüli szilárd támasza. Régi hitszónokokra gondolok most, akik gátlást nem ismerő felelősségérzettől és az igazság tüzé- től hajtva fejedelmekkel és világi hatalmasságokkal mertek szembeszállni, földesuraikat merték leckéztetni, ha szent ügyek védelme azt úgy kivánta, A helyzetek ismétlődnek, ALBRECHT DEZSŐ ÚJ MAGYAR MŰVELŐDÉS Az utóbbi időben sokszor és sokféle vonatkozásban halljuk emlegetni a népi gyökerű új magyar műveltséget, mint legsürgősebben megvalósítandó népközösségi feladatunkat, A kérdést az üj magyar zene apostolai: Bartók Béla és Kodály Zoltán állították az érdeklődés központjába akkor, mikor a paraszti zenéből megteremtették az igazi, eddig' nem volt magyar zenét, A munkájuk körül folyt több évtizedes viták eredményeképpen középosztályunk magyar tagjaiban új fogalmak keletkeztek, sőt új magatartás alakult ki, amely minket, közösségi életünk figyelőit, arra késztet, hogy foglalkozzunk a kérdéssel, A népi művelődés egyes vonatkozásainak követelése elég régi eredetű és természetesen először irodalmi sikon jelentkezett, Ady, Szabó Dezső és Móricz Zsigmond jelentik e gondolat történetét legújabb irodalmunkban. Maga a gondolat európai jelenség s kapcsolatban van a magas műveltség elernyedésével, valamint a liberálizmus bukása után fellépett spirituális szellemi áramlattal és a nacionalizmus térhóditásával is. Politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi vonatkozásainak tisztázása után végre elérkeztünk oda, hogy eléggé világosan látjuk a kérdés egész rendszerét. Mielőtt azonban ennek kifejtésére térnénk, szükséges néhány alapvető fogalom tisztázása, A népi műveltség fogalmának elsősorban szellemi tartalma van s Így azokat a hagyományos, nem- zedékről-nemzedékre öröklődő műveltségi javakat jelenti, amelyeket nemzetünk nagy többsége, a földműveléssel foglalkozó parasztság híven őriz nyelvben zenében, nép- költészetben, díszítő művészetben, viseletben, építésmódban, közösségi életformában, gondolkozásban, világnézetben, egyszóval a teljes műveltségben, Ez a műveltség — ép alakjában — a legmélyebben és a legigazabban magyar műveltség, mert megőrzője a parasztság, mely ősi soron a faluközösségben élve a legkevésbbé volt kitéve idegen hatásoknak és a hagyomány alapján állva, a nemparaszt osztályoktól hozzá leszállt műveltségelemeket is teljesen magyarrá hasoní- totta, a saját képére formálta. Faji (etnikai) mivoltán kívül a maga egységében ennek a műveltségnek az egyetemesség, közösség (kollek- tivum) és a vallásosság a legjellemzőbb vonása, mert; 1, kiterjed az egész emberi élet minden vonatkozására i 2. mert egy ősi közösség, a parasztság minden tagja alakította ki, tartja fenn és egyformán birtokolja és 3. mert gyökerében a legteljesebb módon, évezredek hagyományaihoz híven spi
