Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Vita Sándor: A Székelyföld önellátása
A Székelyföld önellátása 271 A Székelyföld mezőgazdasági művelés alatt álló területének megoszlása az 1936. évi Staiisiica Agricolá adatai szerint: í Termény féle Művelés alatt álló terület hektár °/o Gabonafélék összesen............................... 121,378 60'1 zab ..................................................................... 42.329 20-9 búza ..................................................................... 86.509 18-1 árpa..................................................................... 29.357 14-5 rozs ..................................................................... 13.183 6-5 Tengeri .................................................... 22,767 11*2 Burgonya ............................................. 22,519 11,2 Takarmányfélék összesen ....................... 18,714 9'2 répa és más takarmánynövények 8.394 4-1 lóhere ............................................................ 7.427 3-6 lucerna ............................................................ 2.893 1-4 Hüvelyesek............................................................ 7,821 3‘8 Tök ........................................................... 4,281 2'1 Zöldségfélék............................................................ 1,894 0'9 Kender és len .................................................. 1.192 0'6 kender ............................................................ 1.006 0-5 len...................................................................... 186 0-1 Cukorrépa ..................................... 986 0'4 Mák és napraforgó ...................... 100 0'05 Más növények ...................................... 107 0'05 1 201,759 1 lOO'OO A Székelyföld gabonával bevetett területe nem nagy és a termés a lakosság gabonaszükségletének csak kétharmadát tudja fedezni. Pedig a gabonatermelés általában szoros kapcsolatban áll a néptáplálkozással, legalább is a mezőgazda- sági lakosságnál. Az a szerep, amelyet főleg a búza egy nép táplálkozásában játszik, civilizációs fokára is következtetni enged. Erdélynek általában erős a búzafogyasztása, míg ezzel szemben pl. az ókirályságban lényegesen kevesebb. Kevés gakonatermelés, ha nem pótolja az ebből eredő jövedelmet erős iparosodás vagy más hasonló természetű jövedelem, rossz táplálkozással és fizikai leromlással jár együtt, TANULSÁGOS öszebasonlitani a Székelyföld utolsó két évének átlagos terméshozamait Erdély és Románia terméshozamaival (Statistica Agricolá, 1935, és 1936. év,).
