Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Heinrich Mihály: A nép táplálkozása kalóriaértékben
A nép táplálkozása kalóriaértékekben 113 sítások szerint, napról-napra feljegyzi az étkezéskor szereplő ételeket. Ez sem vihető könnyen keresztül, mert világos és pontos útbaigazításokra van szükség, de meg minden egyes háznál nehezen fogunk találni egy-egy családtagot, aki ezt lelkiismeretesen és hozzáértően vezesse. Végül van a táplálkozási mérleg módszere, amely feltétlenül a legpontosabb, hiszen tudományos, tisztán laboratóriumi vizsgálat, de épen ezért nagy tömegeknél nem lehet megvalósítani és a megfelelő segédeszközök és felkészültségünk is hiányzik. A rendelkezésünkre álló módszerek közül az első, a közvet' len, a legmegfelelőbb, mert ez alkalmazható legkönnyebben s ezt követik legtöbben. A táplálkozás tanulmányozása családokra osztva már csak azért is a leginkább indokolt, mert a falusi család, illetve háztartás egy kis zárt gazdasági rendszer, ahol a föld megmunkálását csaknem kizárólag a családtagok végzik s a belőlük befolyó hozam is a legtöbbször csak a család szükségleteinek a fedezésére elegendő. Megismerjük így egyszerre a család vagyoni helyzetét, az összes családtagok számát, korát és nemét, az általuk elvégzett munka nagyságát, amely tényezőket el nem hanyagolhatjuk, ha a táplálkozást akarjuk tanulmányozni. Különösen fontosnak tartom a napi munka nagyságának a figyelembevételét, mert ez egyenes arányban áll a táplálékszükséglettel. Ez hiányzik, sajnos, adatainkból, mert azokat épen olyan időszakban — újév- töl-vízkeresztig — gyűjtöttük, amikor a falusi ember munkája inkább a házkörüli teendőkben merül ki. De ha egyetlen falu táplálkozási viszonyairól tiszta képet akarunk nyerni, szükséges, hogy a legkülönbözőbb vagyoni helyzetű és minél több család étlapjával rendelkezzünk. Kevés adatból nagy merészség általánosítani, míg több bizonyíték birtokában már szélesebb érdekkörű következtetéseket vonhatunk le. Csupán egy időszak (előbbi adataink tisztán csak a téli hónapokra vonatkoznak) táplálkozásának a kutatása csak mint mozaikkő szerepel, szükséges éppen ezért minden egyes évszaknak megfelelő étlapsorozat, hogy a kép teljes legyen. Az adatok feldolgozása, a táplálékok mennyiségi és minőségi vizsgálata a gyűjtést követően pepecselő munkálatnak tűnik, de elválaszthatatlan a végső következtetések megalkotásától, A részletező analízisek^ nélkül nincs érvekre alapozott munka, nagy vonalakban tájékozottak leszünk, de a szorosan egymáshoz kapcsolódó és mindent kifejező számok hiányozni fognak. Pedig épen erre van szükség, megközelítően pontos százalékokra s minél több beszédes számadatra, hogy az eddig csak hangoztatott ítéletünknek biztos alapot szerezzünk. Dr. HEINRICH MIHÁLY 1 Ebben a feldolgozó munkában eredményesen használható a közleményünkhöz mellékelt, különböző táplálékok összetételét tartalmazó táblázat.
