Hírünk a Világban, 1962 (12. évfolyam, 1-3. szám)
1962 / 1. szám
6 Hírünk a világban rel kezében állt ellen a németek» nek." A brazil újságíróknak elmondot» ta Bródy, hogy a német megszál» lástól (1944.III.1.9.) kezdve füg» getlen Magyarországról többé nem lehetett beszélni. Eichmann és a parancsnoksága alatt álló SS»alakulatok ekkor kezdték meg a magyar zsidóság tervszerű de= portálását. A magyar társadalom és a kormányzó is teljesen tehe» tetlenek voltak a német túlerővel és terrorral szemben. Amikor azonban a nyugatiak sikeres partraszállása megtörtént s a né= metek helyzete meggyengült, Horthy elérkezettnek látta az időt a deportálások leállítására. így sikerült megmenteni a főváros zsidóságát. CSEHSZLOVÁKIA Magyar művek szerepeltek nagy számban a prá= gai karácsonyi könyvpiacon. így a cseh Móricz=sorozat hatodik és hetedik kötete, a „Rózsa Sán= dór". Kitűnő Kosztolányi „Pa= csirtá"»jának fordítása is. 40 Tóth Árpád=költemény is jelent meg „Od srdce k srdci" címmel. Szabó Magda „Freskó"=ja és Mik» száthtól a „Két koldusdiák" szintén mostanában jelent meg. (Élet és Irodalom, 1961.XII.23.) FRANCIAORSZÁG „Nouvelles hongroises" címmel Párizsban novellagyűjte» mény jelent meg 1961 őszén Sau» vageot professzor gondozásában Jókai, Mikszáth, Móricz, Kaffka, Kosztolányi, Karinthy, Krúdy, Heltai, Gábor, Nagy Lajos, Ady, stb. szerepelnek a gyűjtemény» ben. Jean Rousselot kifogásolja, hogy Babits, Szomory és Szabó Dezső nem kaptak helyet a kö= tetben. JAPAN Hangversenykörúton járt Japánban Kovács Dénes he= gedűművész és Bacher Mihály zongoraművész novemberben és decemberben. 16 hangversenyt adtak hét városban, köztük Tó» kióban, Kiotóban, Oszakában. Négyszer a televízióban is szere» peltek, szereplésükről több filmet készítettek. MAGYARORSZAG Ruzicskay György festőművész hét hónapos külföl» di úton járt. Az idő nagyrészét Párizsban töltötte. Két jelentős önálló kiállítása volt: „Párizs— Budapest" címmel. André Sal= mon, az egyik legnevesebb fran= cia kritikus szerint „ez a festő századunk egyik legjobb művé» sze". Ruzicskay 3 éve a második díjat kapta a deauvillei nemzet» közi képzőművészeti versenyen; i9ói=ben ugyanott megkapta a „Grand Prix"»t. (Film, Színház, Muzsika, 1961.X.20.) Gabos Gábor és az angol David Wilde volt a Liszt=Bartók zongoraver» seny két első helyezettje. Az ok= tóberben lezajlott verseny rnáso» dik díját az olasz Dino Ciani, két harmadik díját a szovjet Va» lentyin Belcsenko és a francia Thérése Castaing nyerte. Negye» dik helyezett: a bolgár Nikoláj Evrov. Németh László tanulmánykötete — 17 év óta az első! — tavaly jelent meg „Saj= kódi esték" címmel, tízezer pél= dányban. Két nap alatt kifogyott s most újabb kiadásban jött ki. Mód Aladár a Kortársban beis= meri (1961.X.), hogy az író kivé» teles sikerét részben „az olvasók Németh László régebbi nézetei» hez való ragaszkodására" lehet visszavezetni. Bár a könyvet Né= meth László „megtérésedként méltatja, hozzáteszi, hogy az író súlyos hibát követ el, amikor azt állítja, hogy az egyetemes fejlő» dés oda vezet, hogy a munkásság és parasztság is eléri majd az ér= telmiség fokát s mintegy beolvad majd egy egyetemes értelmiség» be. Mód szerint épp fordítva, az értelmiségnek kell azonosulnia a parasztsággal és a munkásság» gal. A Madách Színház műsorra tűz» te „Utazás" c. drámáját. A Nép» szabadság (1962.IV.4.) közli a dráma egy részletét. Ebben Kará= di tanár,aki Oroszországban járt (Németh László alighanem ön= magáról ír!) az utazás miatt ki= ábrándult egykori tanítványával beszélget. A téma új formában a „Galilei" vagy a „Petőfi Mező» berényben" témája: muszáj kom» promisszumot kötni, a passzív rezisztencia hosszú távon nem segít. A készen kapott formákat magyar tartalommal kell telíteni. Németh László április folyamán többhetes látogatást tett Cseh» Szlovákiában. Résztvett egy ma= gyár könyvkiállítás megnyitásán. NORVÉGIA Lajtha László „Divertimento zenekarra" c. mű= vének ősbemutatója áprilisban zajlott le Oslóban. Művét ő ma» ga vezényelte. Ugyanott két elő» adást tartott az egyetemen. Utá= na Párizsban sor kerül VI. szim» fóniájának bemutatására. Itt a Sorbonne=on tart előadást. Mo= nacóban a május i6=án kezdődő zeneszerzői verseny zsűrijében foglal helyet. RYUKYU SZIGETEK A Bettelheim emlékmű vészelte át egyedül az amerikai» japán háború pusztítását. Min» den más épületet és építményt újjá kellett építeni. így a régi Gokoku=ji buddhista templomot is, melyben Bettelheim lakott a családjával. Az emlékmű ennek a közvetlen közelében van, Naha város Naminou=ye nevű negyedé» ben. Az emlékmű latinbetűs fel» írása: „J. B. Bettelheim 1811» 1870".
