Hírünk a Világban, 1962 (12. évfolyam, 1-3. szám)
1962 / 1. szám
Hírünk a világban ii tonban. Az argentin államon és két argentin tudományos társu« laton kívül a buenos ayresi Mindszenty Magyar Tudomás nyos és Kulturális Akadémiát is képviselte, amelynek ez volt nem= zetközi vonalon az első bemu= tatkozása. Kövesligethy a Szövetség első, belgiumi kongresszusán (1958) a wolfram párolgási sebességéről beszélt gáztöltésű lámpákban, sa= ját kutatásai alapján, míg Wa= shingtonban ennek gyakorlati al= kalmazásáról adott elő a gyorsí= tott élettartamvizsgálat terén, va= lamint arról, hogyan lehet az iz= zólámpa lelkét, a wolframspirált ezen az alapon kiszámítani. Az a nagy érdeklődés, amely Köves« ligethy előadását megelőzte és követte (a kongresszuson 21 ál= lám vett részt mintegy 1500 kiküldöttel) nem annyira argentin, mint inkább magyar siker volt. A kongresszuson egy má= sik honfitársunk is résztvett, Far= kass Imre professzor. Gábriel Asztrik professzor mint az American Council of Learned Societies kép= viselője résztvett a kölni „Inter= national Congress for the Histo= ry of Mediaeval Philosophy" ülé= sein, 1961.IX.is7. közt. Előadásé« nak címe: „Metaphysics in the Curriculum of Ltudies of the Me= diaeval Universities". Gábriel Asztrik keresztülvitte a híres milánói „Biblioteca Am« brosiana" teljes anyagának a mikrofilmezését. A könyvtár több mint 30,000 klasszikus, középko= ri és renaissance kéziratot tar* talmaz. A gyűjtemény egy része máig ismeretlen, mert sohasem katalogizálták, azokat a kataló« gusokat pedig, amelyeket elké= szítettek, nem mind nyomatták ki. A hatalmas mikrofilmezési terv 500,000 dollárba s több évi munkába fog kerülni. Az elké= szült anyagot az indianai Notre Dame=i egyetem új könyvtáré* ban helyezik el. Gonda Jenő az Aussenpolitik; Zeitschrift für Internationale Fragen c. nyugat« német folyóirat 1958.X.=i számában „Guglielmo Ferrero und das Problem der modernen Gewalt" címmel, az 1958.IX.si számban pedig „Ferrero und die Krise des 20. Jahrhunderts" címmel írt ta= nulmányt. A folyóirat ig6i.XI=i számában „Mitteleuropa und die Geschichte Amerikas" c. cikke Közép=Európa befolyását fejtege= ti az amerikai történelemre 1776 és 1945 között. Azt bizonyítja, hogy az amerikai történelem minden fontosabb vátozásának az egyik döntő eredője a Duna* medencében zajló politikai ese= ményekben található. Kínából a magyar szakemberek utolsó csoportja is hazatért ezév elején, közli a Népszabadság. Még 1956= ban ment egy 45 tagú magyar geofizikus expedíció Kína kérés sére az ország természeti kincse« inek feltárására Kínába. (FEC) Bognár Józsefet a budapesti Közgazdasági Egye« tem tanárát Ghánába hívták meg gazdasági szakértőként. Bognár több hónapot tölt Ghánában az ország gazdasági fejlesztési ter= veinek elkészítésére és átfogó gazdasági munkaprogram kidol= gozására. A tervek szerint ké= sőbb újra visszatér Accrába. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség márciusban tartott párizsi ülésén több állam javaslatára magyar módszert fogadtak el a talajvíz« készlet megállapítására, s aján« lották minden országnak is. A magyar kutatók voltak az elsők a talajvíz feltérképezésében. A franciák meghívták Szirtes La= jóst, a pécsi szénbányászati tröszt szakemberét, hogy szá= moljon be a metángáz kitörése elleni védekezés új módszereiről, melyről az ENSz gazdasági bi« zottságát is tájékoztatták. A magyar tapasztalatokat a francia és nyugatnémet szénbányák fog« ják hasznosítani. (FEC) FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG az ausztráliai magyarok lapja Box 3933. G.P.O. Sydney, N.S.W. A „WHO IS WHO IN GRAPHIC ART" az Amstutz & Herdeg Graphis Press kiadásá= ban 1962 elején jelent meg Zürichben; 37 or= szág 400 grafikusa közt szerepel Szalay Lajos is. Kilenc rajzát, fényképét, háromnyelvű élet* rajzát, egy bibliográfiát és aláírását közlik. Hat otthoni rajzolón kívül csak a nemrég el= hunyt Vértes Marcell szerepel ebben az egye* dülálló kézikönyvben.
