Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-11-01 / 6. szám
Bibliográfia 11 tol a tiszta időt, melyben úgy úszol a fényben, mint az aranyhal. Szereted a vér és a föld páráját fújni. De nem szereted, ha szádba akarják vetni a zabolát, amelyen századok rozsdája utánozza az aranyszínt. Nem szereted a leigázott gebéket, sem az ökrök kérődző nyugalmát, sem a szamarak vizhordó faját. Mert a fény ül egyedül rajtad: az egészség, a szabad élet és az igazság fénye. Futsz lobogó sörénnyel és nem engeded, hogy megfogjanak a magyar állattenyésztők, akik szeretnének csordába vetni. Táncolj, rúgj és harapj! És fuss a te gazdád füttyszava szerint, mert arrólfelől fog feljönni veled szemben a nap. » (.K1959, V, 362) * * * « Nemrég hagyta el a sajtót Fitz Józsefnek, a jeles tudósnak « A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története » c. nagy összefoglaló művének első kötete... A mohácsi vész előtti magyar ősnyomdászatot, kiadótevékenységet és könyvterjesztést tárgyalja... (A művet) jellemzi a hatalmas tárgyi tudás, a részletek gondos kutatása, szigorú tudományos pontosság, számos új megállapítás, a stílus nemes egyszerűsége, a mondanivaló igényessége, újabb kutatási területek megállapítása, nagy tudásának, tapasztalatainak, eredményeinek átadása... Alapvető fogyatékossága az idealista ízű szemlélet... A következetesen marxista szemléletnek hiánya az egyház szerepének értékelésével kapcsolatban is megmutatkozik... A történelem iránti marxista igényeket csak egyik vonatkozásban elégíti ki teljes mértékben a szerző, éspedig az adatok páratlan szorgalmú összeszedése, magas színvonalú tárgyalása és hitelességükre vonatkozó kritikája terén... » (K., 1959, IX, 699-700) * * * « Mi becsüljük a jó amerikai filmeket. Hiszen nem nyújtott-e moziprogramunkban üde, kellemes színfoltot a Római vakáció, pompás mulatságot a Kopogd le a fán, izgalmas cirkuszi látványosságot a Trapéz, impozáns, szívdobogtató kalandokat a Robin Hood felújítása és igazi életképet a~Marty?... Az utóbbi két évben játszott amerikai filmek behozatala végeredményben haszonnal járt, szórakoztatott s valamelyest tágította körülöttünk a látóhatárt — bár igaz, hogy a mai amerikai állapotokról éppen egy francia film, a Tisztességtudó utcalány adott számunkra viszonylag legjellemzőbb képet. » (FSzM, 1958, IV. 24) * * * « Horvát Istvánt, az Országos Széchenyi Könyvtár reformkori könyvtárosát a halála óta eltelt több mint egy évszázad alatt gyakran emlegették úgy, mint tudománytalan különcöt, mint fantasztikus őstörténeti légvárak építőjét, mint az oktalan, szélsőséges nacionalizmus megtestesítőjét... Holott a hóbortosnak elkönyvelt történész minden tévedése ellenére a reformkori magyar tudományos élet egyik legjelentősebb alakja volt. Kisebb-nagyobb cikkeivel, ismertetéseivel — mintegy 300 jelent meg nyomtatásban — a szakszerű, forráskutatáson alapuló magyar történettudomány megalapozói között foglal helyet. Csak őstörténeti kutatásaival tévedt ingoványos talajra... A reformkor egyetemi ifjúsága a nemzetietlen, jórészt elavult tudományosságot egyetemen az ő irodalmi előadásaiból ismerkedett meg a korszak haladó nemzeti eszméivel: ő nevelte 48 márciusi ifjúságát. Eötvös Jószef — aki szintén tanítványa volt — így írt 1846-ban (halálakor) a Pesti Hírlapban Horvátról, a professzorról: “Néha vizsgálódásai között talán magyarokat talált olly helyen s századokban is, hol soha magyarok nem voltak: ez meglehet; de hogy még többször teremtett magyar érzeményeket olly tanítványai keblében, hol azoknak előbb nyomai sem voltak, s nála nélkül nem is lettek volna soha: ez bizonyos. ” » (K1958, VII, 497-9) ♦ * * « És a magyarok? Zilahy, Márai emigráns írók angolból (csapnivaló rossz fordításban) átültetett művei, az érthető
