Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-11-01 / 6. szám

IX. évfolyam 6 szám 1959 november-december HÍRÜNK A VllÁGBAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: magyar kulturális figyelő Előfizetési díj : Északamerikában P. O. BOX 1005 Hungarian Bimonthly - Revista Húngara egÓSZ évre $ 4.00, féléVTé S 2.00 WASHINGTON 13., D. C. ReBU" Hongro'sa Más országban havi két coupon A PHILHARMONIA HUNGARICA AMERIKÁBAN A Philharmonia Hungariea, melynek megszületésében három évvel ezelőtt-ag­­gódva reménykedtünk s Európában azó­ta elért sikereiről eddig csak olvashat­tunk, nemrég amerikai kőrútján élő zenével tárta elénk s Kanada és az Egye­sült Államok közönsége elé a magyar művészet világát. Ez a száműzetésben élő zenekar olyan csodát művelt, amihez hasonlót még egyetlen emigrációban élő nemzetiségi csoport sem tudott produ­kálni. A zenekar korához — két és fél év! — képest talán a világ legtöbbet utazott ze­nei együttese. Első amerikai turnéja al­kalmával Bécstől Bécsig kb. 30,000 km-t utazott be s Kanada és az USA 31 váro­sában hat hét alatt 33 hangversenyt adott. Sezptember 1-én volt az első kon­certjük Montreálban, majd Ottawa és Toronto után a Camegie-Hallban mutat­koztak be a new-yorki közönségnek. Fő­leg keleten és középnyugaton, az Egye­sült Állmok 22 államát érintve, játszot­tak. A nyugati partvidéken csak az idő rövidsége miatt nem volt alkalmuk szer­ződést lekötni, bár több meghívásuk volt. Érdekes megjegyezni, hogy az arány­lag nem túlságosan nagy számú zenekar tagjainak körülbelül egy ötödé nő. A szo­kás szerinti hárfáson kívül a vonósok között is ülnek kitűnő képzettségű höl­gyek, sőt művész házaspár kezeli az ütő­hangszereket is, Az együttes, mely nyil­ván nem dúslakodik az anyagiakban, több alkalommal lemondott tiszta jöve­delméről jótékonysági alapok és segélye­zések javára. Talán az egyetlen Knoxville (Tennes­see) kivételével mindenütt erős volt a közönségsiker s a Kentucky-állambeli Lexington Memorial Colisseum-ában több mint tízezren szűnni nem akaró tapssal követelték a ráadásokat. Bár az ilyen műsormeghosszabbítások szimfonikus ze­nekaroknál elég ritkák, ők ebben is igen bőkezűek voltak. A legélményszerűbb eset Louisianá-ban történt. Mikor a közönség még a Rákóczi-induló után sem volt haj­landó felhagyni a végeszakadatlan ová­cióval, Rozsnyai és a jókedvű zenekar egy bravúros és szellemes mutatvánnyal há­lálta meg a lelkesedést: valahol Missis­sippiben, útközben fülükbe hatolt a « Di­xie », a déliek híres harci dala; ebből nem sokkal a hangverseny előtt egy gyors pró­bán « szimfonikus változatot » improvi­zálták - s most előadták! Az improvizá­ciót a déli közönség leírhatatlan ujjon­­gással fogadta A forradalom emlékünnepén megint New Yorkban játszottak. A Hunter Col­lege zsúfolt termében, ahová hatezer jegyigénylő közül csak két és félezer jut­hatott be, sok amerikai kiválóság is meg­jelent. A két himnusz elhangzása után Keating szenátor üdvözölte a zenekart és a közönséget. Hangsúlyozta a világ adós­ságát a szabadságáért küzdő magyar nép iránt. Utána Szörényi Éva, a budapesti Nemzeti Színház volt tagja művészi sza­valata ragadta el a közönséget. Papp László ünnepi emlékezése után a forrada­lomban elesett hősök emlékének egy per­ces néma felállással adóztak a megje­lentek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom