Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4-5. szám

10 Hírünk a Világban Icsey Rudolf, a neves magyar filmoperatőr kapta az idei brazil « Oscar »-t, a « SACI »-t. Az év legjobb fo­tográfiáját produkálta a « Cara de Fogo » c. brazil filmben. Icsey Brazíliában 16 filmet kész­ített s ez a hatodik díj, amivel munkásságát Brazília művészi körei elismerik. Otthon 64 ma­gyar filmet forgatott. A Könyves Kálmán Szaba degyetem 1959, X.3-án ünnepelte meg fennállásának tizedik évforduló­ját. A díszgyűlést Kőgl Szeve­­rin rektor nyitotta meg, majd Kutasi Kovács Lajos szabade­gyetemi dékán tartotta meg beszámolóját a szabadegyetem működéséről. Utána művészi műsor következett, Eszenyi Ol­ga, Nemessányi Mária, Földváry Géza, stb. közreműködésével. COLOMBIA A z 1959 - e s Mergenthaler­­dijat Aldor Péter magyar rajzoló­művész nyerte, aki a bogotai El Tiempo karikaturistája, ugyan­akkor azonban az UPI szindi­kátus kötelékébe is tartozik. Karikatúrái a világ minden nagyobb lapjában meg szoktak jelenni. A New York Times pl. 25 rajzát közölte. A dijat sze­mélyesen vette át, 1959, X. 8-án, San Francisco-ban, az Inter­­american Press Association évi konvencióján. ÉSZTORSZÁG Magyar művek észtül Az utóbbi időben a következő magyar irodalmi alkotások je­lentek meg Észtországban: Pe­tőfi válogatott versei, Molnár Ferenctől a « Pál-utcai fiúk », Gárdonyitól az « Egri csillagok », Mikszáthtól a « Szent Péter e­­sernyője », Móricztól «Hét kraj­cár » címen válogatott elbe­szélések, míg Móricz «Rokonok» c. műve ezután fog megjelenni. INDIA A magyar cserkészek, akik a manilai dzsembori után Indiába látogattak, elzarándo­koltak Körösi Csorna Sándor sírjához, Dardzsilingbe. A sír­emlékre a következő szövegű táblát szegezték : With great respect and saluta­tion to our honored countryman, the famous traveler and philo­logist «KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR» Hungarian Boy Scout Associa­tion Contingent to the 10th World Jamboree August, 1959. IZRAEL Magyar lexikon készül Izraelben, amely a ma­gyar zsidóság szerepét dolgozza fel, a zsidó állam felépítésében. A szerkesztő bizottság cime : Tel Aviv. P. O. B. 2874. LENGYELORSZÁG Magyar klassziku­sok lengyelül 1948 óta a következő magyar irodalmi műveket adták ki len­gyelül: Jókai: «A kőszívű em­ber fiai », « Mégis mozog a föld», «Aranyember»; több Mikszáth-mű, valamint Móricz; egy Petőfi-antológia (a fordítás egy része gyenge); József Atti­la-antológia, stb. MAGYARORSZAG A Haydn- ünnepsé­­g e k r ő 1 megemlékezett a legtöbb ame­rikai nagylap. A Christian Science Monitor (1959, X. 17) ezt írta : « A Magyar Tudományos Akadémia szervezte a nagy­szabású ünnepségeket, ame­lyekre különböző országokból Haydn-szakértőket hívtak meg. Úgy éreztük, valóban Magyar­­ország privilégiuma, hogy ilyen fesztivált rendezzen. A nagy zeneszerző közel 30 évet töl­tött magyar földön s gyakran nyert ihletet az ország népda­laiból. Mi több, Budapesten, a Nemzeti Múzeumban található a világ legnagyobb Haydn-gyüj­­teménye, mely főleg az Ester­házy hercegek levéltárából származik... ». A New York Times (1959, X. 25) háromhasábos nagy cikk­ben számol be az ünnepségek­ről. « ...Esterházy Miklós herceg, Haydn mesésen gazdag patró­­nusa, építette az Esterházai Kas­télyt, a ’Magyar Versailles’-t; ez egy pompás palota, van ben­ne operaház, marionett színház és hatalmas park veszi körül, melyben kínai pagodák, kávé­házak és szökőkútak találha­tók... Az újjáépített kastély most olyan, mintha nem is lett volna háború. A helybeli parasztok, akik résztvettek a fesztiválon, ragyogó nemzeti viseletűkben jelentek meg és a kastély ud­vara színek kaleidoszkópikus keverékét mutatta. Fanfárok és trombiták hangja visszhangzott az erkélyekről. Minden fantasztikusnak és ir­reálisnak tűnt. Délután az ’Év­szakokat’ hallgattuk a kastély udvarán és a nap közben las­san lenyugodott; pár kis, szinte barokkos felhő ereszkedett le az óriási kastély középső része mögött, mintha külön erre az alkalomra rendelték volna őket ide. Azonban, amint a homály leszállt és az árnyak kezdték eltakarni a halvány sárga fala­kat és a rövidre vágott pázsitot, az ember úgy \érezte, hogy kö­zelebb van Haydnhoz és Haydn atmoszférájához, mint bármikor az életben. Két nappal később a Buda­pesti Operaházban gyűltünk össze, hogy (meghallgassuk Haydn ’L’infideltá delusa’ c. kétfelvonásos ’burletta’-jának felújítását, melyet 1773 júliusá­ban adtak elő első ízben, Ester­­házán. Ez volt az az opera is, amelyet Haydn Mária Terézia látogatása alkalmával válasz­tott előadásra, ugyanennek az évnek az őszén. Sok Haydn­­tudós ezt az operát tekinti Haydn legnagyobb színpadi mű­vének. Az előadás, melyet Lu­kács Ervin jvezényelt, elbájolta a közönséget. A ’L’infideltá’ valóságos szen­zációt keltett Európában. Rö­videsen kiadják és egy egész sor színházban német nyelvte­rületen az előadására készül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom