Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-01-01 / 1-3. szám
Hírünk a Világban 17 OLASZORSZÁG Veress Sándor, Millos Aurél és Pekáry István nagy sikerét jelentette a Millos Aurél-balettegyüttes vendégj átéka ezév júniusában Olaszországban. Művészetüket az egész olasz közönség a legnagyobb elismeréssel fogadta, a lapok különös elismeréssel emlékeztek meg Minősről, akit nemcsak hallatlanul művelt tánc-szakértőnek, hanem ezenfelül munkáját egy tudós felkészültségével, s egy filozófus elmélyültségével végző, ihletett művésznek neveztek. Műsorukból talán a legnagyobb sikert aratta a Veress Sándor kitűnő, eredeti magyar népi motívumokból összeállított zenéjére komponált Térszili Katica cimű balett, melynek koreográfiáját Millos, díszleteit Pekáry István tervezte. A La Nazione Italiana június 26-i számában a kővetkezőket írja az előadásról, « A Térszili Katica cimű balettben — melynek ötletekben gazdag, egyéni dinamizmussal és ritmikával telitett, gazdag invenciójú zenéjét Veress Sándor komponálta, gyönyörű, mozgalmas díszleteit Pekáry István tervezte — Millos Aurél a magyar népi táncmotivumoknak mintegy páratlanul izgalmas antológiáját kivánta bemutatni, az egyéni táncszólamokon keresztül. A magyar tárgyú balett zenéje és koreográfiája ezúttal nem a már megszokott és ismert romantikus, de kevéssé hiteles cigánymuzsikát és táncot mutatta be, hanem a valóban magyar zenét, ismertette meg a végtelenül egyszerű és ugyanakkor hallatlanul energikus zenében és mozdulatokban ». (Sch.). PAKISZTÁN A c s e r k é s z d z s e m b o r i Chittagongban, melyen 11 nemzet vett részt, január 4-én fejeződött be. A Magyar Cserkészszövetséget, valamint a többi menekült cserkészszövetséget Horváth János képviselte. A dzsemborit Pakisztán államelnöke, Muhammad Ayud Khan nyitotta meg. Hivatalosan üdvözölte Horváth professzort, mint aki elsőizben képviselte a keleteurópai cserkészetet ázsiai dzsemborin. Megígérte, hogy támogatni fogja a száműzött cserkészmozgalmak kérelmét, hogy ismerje el őket a Nemzetközi Cserkésziroda. Az ázsiai cserkészdelegátusok tisztelettel adóztak Budapest cserkészszabadságharcosainak, Horváth professzort választván közös szónokuknak, a nemzeti cserkészvezető-ebéden. Horváth János beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar nép büszke történelmére és kultúrájára mely Kőzép-Ázsiából vette eredetét. A magyar ötfokú népzene az egyetlen pentaton népzene Európában, Ázsia zenéje viszont ezen alapul. Pakisztán és más ázsiai országok sajtója színes riportokat közölt a keleteurópai cserkészetről s a cserkészszokásokról és játékokról, melyekre Horváth János tanította az ázsiai cserkészeket. Az egyik lap közölte a fényképet, amint « Free Hungary » küldöttjeként elvonul a megnyitó ünnepségen megjelent közönség előtt, amelyik az összes delegációk közül őt ünnepelte a legnagyobb lelkesedéssel. Egy, a nemzeti zászlók körüli barátságos incidenst is bőven tárgyalt az ázsiai sajtó. Mind az iráni, mind a magyar zászló három azonos színű csikból (piros, fehér, zöld) áll. Az iránin azonban a zöld van felül. A tábor kvártélymestere nem tudta, hogy két különböző zászlóról van szó, csak az egyiket vonatta fel és a csikók sorrendjét mindannyiszor megcserélte, valahányszor az iráni cserkészek vagy Horváth profeszszor panaszt emelt, hogy a zászló fordítva lett felhúzva. Végülis felismerték a tévedést s mind a két zászlót felvonták. Horváth János a pakisztáni nagytábor bereksztése után Karachiba és Daccába utazott, majd az ázsiai országok cserkész-főmegbizottja kíséretében Indiába is ellátogatott, ahol Kalkuttában a manilai világdzsembori előkészítése érdekében folytattak tárgyalásokat. SZOVJETUNIÓ A «Bánk bin »-t a Moszkvai Nagyszínházban mutatták be április 29-én. Az oroszok szokásuk szerint rendkívül gondosan készítették elő a magyar operabemutatót. Valójában nem ez volt a « Bánk bán » első oroszországi előadása, pár éve Novoszibirszkben és Gorkijban került színre. Borisz Po'.:rovszkij főrendező ezt mondta az Ország- Világ (1959, III. 26.) tudósítójának a moszkvai bemutatóval kapcsolatban : « Mi új bemutatót készítünk elő. Más lesz a szövegfordítás, más az előadás felfogása. Nemrég többedmagammal Magyarországon jártam. Megnéztünk több előadást, beszélgettünk magyar szakértőkkel, akik nagyon sokat segítettek abban, hogy megértsük nemcsak a mű zenei mondanivalóját, hanem dramaturgiai felépítését, eszmei lényegét is. Jártunk Magyarországon történelmi nevezetességű helyeken, Esztergomban, Visegrádon. Megnéztünk több múzeumot. Szóval, igyekeztünk olyan kortörténeti tanulmányokat végezni, amelyek ismeretében hűségesen tolmácsolhassuk a Bánk bánt. Ha előadásunk nem is lesz a budapestinek mása, de igyekszünk hiven tolmácsolni a szerző mondanivalóját. Egyébként magnetofonszalagon elhoztuk a Bánk bán négy teljes magyar előadásváltozatát. Ezeket gyakran leiátsszuk és látjuk, milyen változások, milyen árnyalati különbségek lehetségesek ». Vajon ennyi szorgalom milyen gyümölcsöt termett; hogyan sikerült a moszkvai bemutatója annak a magyar dalműnek, melynek tárgya, — talán egy-két moszkvai hallgatónak ez is feltűnt! — az idegen uralom elleni fegyveres lázadás Magyarországon? A Film, Színház, Muzsika május 8-i számából vesszük az alábbiakat: « A Nagyszínház új orosznyelvü forditást készíttetett Natalja Koncsalovszkaja költőnővel, aki néhány — egyes esetekben vitatható értékű — változást is végrehajtott a szövegkönyvön... Az előadás egyik legfőbb érdeme, hogy Pakrovszkij professzor jól megértette: a XIII. század eseményeiben a múlt század magyar történelmének ezernyi vihara zúg s Erkel gazdag melódiái egy nép lelkét — szenvedését, örömét, vívódását, küzdelmét — öntik magasrendü zenei formába. A rendezés a dráma részleteit élezi ki s kissé talán túlzottan is... Függetlenül azonban az egyes vitatható megoldásoktól, a túlzott « poentirozástól » — ami főként az első felvonás egy jelentében s az opera záróképében érvényesül — Pokrovszkij igen jó munkát végzett. (.Lásd képes mellékletet).
