Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1-3. szám

Hírünk a Világban 17 OLASZORSZÁG Veress Sándor, Millos Aurél és Pekáry István nagy sikerét jelentette a Millos Aurél-balettegyüttes vendégj átéka ezév júniusában Olaszországban. Művészetüket az egész olasz közön­ség a legnagyobb elismeréssel fogad­ta, a lapok különös elismeréssel em­lékeztek meg Minősről, akit nem­csak hallatlanul művelt tánc-szakér­­tőnek, hanem ezenfelül munkáját egy tudós felkészültségével, s egy fi­lozófus elmélyültségével végző, ih­letett művésznek neveztek. Műsorukból talán a legnagyobb sikert aratta a Veress Sándor ki­tűnő, eredeti magyar népi motívu­mokból összeállított zenéjére kompo­nált Térszili Katica cimű balett, melynek koreográfiáját Millos, dísz­leteit Pekáry István tervezte. A La Nazione Italiana június 26-i számában a kővetkezőket írja az elő­adásról, « A Térszili Katica cimű balettben — melynek ötletekben gaz­dag, egyéni dinamizmussal és ritmi­kával telitett, gazdag invenciójú ze­néjét Veress Sándor komponálta, gyönyörű, mozgalmas díszleteit Pe­káry István tervezte — Millos Aurél a magyar népi táncmotivumoknak mintegy páratlanul izgalmas antoló­giáját kivánta bemutatni, az egyéni táncszólamokon keresztül. A ma­gyar tárgyú balett zenéje és koreo­gráfiája ezúttal nem a már megszo­kott és ismert romantikus, de ke­véssé hiteles cigánymuzsikát és tán­cot mutatta be, hanem a valóban magyar zenét, ismertette meg a vég­telenül egyszerű és ugyanakkor hal­latlanul energikus zenében és moz­dulatokban ». (Sch.). PAKISZTÁN A c s e r k é s z d z s e m b o r i Chittagongban, melyen 11 nemzet vett részt, január 4-én fejeződött be. A Magyar Cserkészszövetséget, vala­mint a többi menekült cserkészszö­vetséget Horváth János képviselte. A dzsemborit Pakisztán államelnö­ke, Muhammad Ayud Khan nyitotta meg. Hivatalosan üdvözölte Horváth professzort, mint aki elsőizben kép­viselte a keleteurópai cserkészetet ázsiai dzsemborin. Megígérte, hogy támogatni fogja a száműzött cserkész­mozgalmak kérelmét, hogy ismerje el őket a Nemzetközi Cserkésziroda. Az ázsiai cserkészdelegátusok tisz­telettel adóztak Budapest cserkész­­szabadságharcosainak, Horváth pro­fesszort választván közös szónokuk­nak, a nemzeti cserkészvezető-ebé­den. Horváth János beszédében hang­súlyozta, hogy a magyar nép büszke történelmére és kultúrájára mely Kőzép-Ázsiából vette eredetét. A ma­gyar ötfokú népzene az egyetlen pen­­taton népzene Európában, Ázsia ze­néje viszont ezen alapul. Pakisztán és más ázsiai országok sajtója színes riportokat közölt a keleteurópai cserkészetről s a cser­készszokásokról és játékokról, me­lyekre Horváth János tanította az ázsiai cserkészeket. Az egyik lap kö­zölte a fényképet, amint « Free Hun­gary » küldöttjeként elvonul a meg­nyitó ünnepségen megjelent közön­ség előtt, amelyik az összes delegá­ciók közül őt ünnepelte a legnagyobb lelkesedéssel. Egy, a nemzeti zászlók körüli ba­rátságos incidenst is bőven tárgyalt az ázsiai sajtó. Mind az iráni, mind a magyar zászló három azonos színű csikból (piros, fehér, zöld) áll. Az iránin azonban a zöld van felül. A tábor kvártélymestere nem tudta, hogy két különböző zászlóról van szó, csak az egyiket vonatta fel és a csikók sorrendjét mindannyiszor megcserélte, valahányszor az iráni cserkészek vagy Horváth profesz­­szor panaszt emelt, hogy a zászló fordítva lett felhúzva. Végülis fel­ismerték a tévedést s mind a két zászlót felvonták. Horváth János a pakisztáni nagy­tábor bereksztése után Karachiba és Daccába utazott, majd az ázsiai or­szágok cserkész-főmegbizottja kísére­tében Indiába is ellátogatott, ahol Kalkuttában a manilai világdzsem­­bori előkészítése érdekében folytat­tak tárgyalásokat. SZOVJETUNIÓ A «Bánk bin »-t a Moszkvai Nagyszínházban mutatták be április 29-én. Az oro­szok szokásuk szerint rendkívül gondosan készítették elő a magyar operabemutatót. Valójában nem ez volt a « Bánk bán » első oroszorszá­gi előadása, pár éve Novoszibirszk­­ben és Gorkijban került színre. Bo­risz Po'.:rovszkij főrendező ezt mondta az Ország- Világ (1959, III. 26.) tudósítójának a moszkvai be­mutatóval kapcsolatban : « Mi új bemutatót készítünk elő. Más lesz a szövegfordítás, más az előadás felfogása. Nemrég többed­­magammal Magyarországon jár­tam. Megnéztünk több előadást, be­szélgettünk magyar szakértőkkel, akik nagyon sokat segítettek abban, hogy megértsük nemcsak a mű ze­nei mondanivalóját, hanem drama­turgiai felépítését, eszmei lényegét is. Jártunk Magyarországon törté­nelmi nevezetességű helyeken, Esz­tergomban, Visegrádon. Megnéz­tünk több múzeumot. Szóval, igye­keztünk olyan kortörténeti tanulmá­nyokat végezni, amelyek ismereté­ben hűségesen tolmácsolhassuk a Bánk bánt. Ha előadásunk nem is lesz a budapestinek mása, de igyek­szünk hiven tolmácsolni a szerző mondanivalóját. Egyébként magne­tofonszalagon elhoztuk a Bánk bán négy teljes magyar előadásváltoza­tát. Ezeket gyakran leiátsszuk és látjuk, milyen változások, milyen árnyalati különbségek lehetségesek ». Vajon ennyi szorgalom milyen gyü­mölcsöt termett; hogyan sikerült a moszkvai bemutatója annak a ma­gyar dalműnek, melynek tárgya, — talán egy-két moszkvai hallgatónak ez is feltűnt! — az idegen uralom elleni fegyveres lázadás Magyaror­szágon? A Film, Színház, Muzsika május 8-i számából vesszük az alábbiakat: « A Nagyszínház új orosznyelvü forditást készíttetett Natalja Koncsa­­lovszkaja költőnővel, aki néhány — egyes esetekben vitatható érté­kű — változást is végrehajtott a szö­vegkönyvön... Az előadás egyik leg­főbb érdeme, hogy Pakrovszkij pro­fesszor jól megértette: a XIII. szá­zad eseményeiben a múlt század ma­gyar történelmének ezernyi vihara zúg s Erkel gazdag melódiái egy nép lelkét — szenvedését, örömét, vívó­dását, küzdelmét — öntik magasren­­dü zenei formába. A rendezés a dráma részleteit élezi ki s kissé talán túlzottan is... Függetlenül azon­ban az egyes vitatható megoldások­tól, a túlzott « poentirozástól » — ami főként az első felvonás egy je­lentében s az opera záróképében ér­vényesül — Pokrovszkij igen jó munkát végzett. (.Lásd képes mel­lékletet).

Next

/
Oldalképek
Tartalom