Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1-3. szám

Hírünk a Világban Nem álltathatjuk magunkat azzal, hogy egy szerencsésebb többségi politika elháríthatta volna a magyarság végzetét. Kovács Béla csak az első politikai ellenfél volt, aki az erősza­kosan gyarmatosító orosz nagyhatalmat a de­­nokratikus álarc levetésére kényszeritette. Egy évvel később Prágában csavarják ki a hatal­mat a vezető, régi polgári politikusok kezéből és az orosz érdekterület valamennyi országá­ban az összeesküvési perek egész sorozata tö­ri meg újra meg újra az egyre gyérebben je­lentkező nemzeti ellenállást. Az azonos sors kétségtelen, legfeljebb szebben lehetett vol­na megsemmisülni, ha Kovács Béla erkölcsi kategóriái szélesebb körben találnak követők­re. De ez is csak idő kérdése volt. Kovács Bélának az az elhatározása, hogy szabadságát teszi a történelem mérlegére, már nem tartozik a politikus cselekedetei kö­zé. Az emberi nagyság ritka kiteljesedése az. Teleki Pál a halál, Kovács Béla a szibériai börtön érvelését választotta, hogy népét és a világot a fenyegető veszedelemre rádöbbent­se. Amikor barátai figyelmeztették, hogy az 1946 decemberében megindult rendőrségi ak­ció elsősorban ő ellene irányul, és személyi biztonságát féltették, megingathatatlan el­szántsággal jelenti ki: « Oda fogunk állni a bíróság elé. Nem azért, hogy igazságot szol­gáltasson, hanem, hogy a szavak igazi értel­mének kimondására kényszeritsük őket. Hogy mindenki lássa végre, hogy egy kommunista számára a demokrácia proletárdiktatúrát, a ko­alíció kommunista uralmat, a magyar politika orosz érdekek szolgálatát jelenti ». « Nem kell, hogy ’ veszély nélkül ’ átjuttassatok a hatá­ron — mondta — Az ellenállás folytatása nemcsak a parlament padjairól, de nem is csak fegyverrel lehetséges. Ne becsüljétek le az áldozat értékét. Ha meg kell lenni, a pince­börtönökben folytatjuk, amit elkezdtünk. A föld alatt termésthozó erők működnek! ». Ezeknek a szinte bibliku 5 szavaknak a vissz­hangja csendült fel bennem, amikor az ÁVO kedvenc kifejezését — « Itt fogsz a föld alatt elrohadni! » — először meghallottam: « ... Ha a földbe esett gabonamag meg nem rothadánd, csak maga marad; ha pedig meg­ró thadánd, sok gyümölcsöt terem. » (János, 12:24) Magnak lenni vetés idején egy hatal­mas kézben, maroknyi mag között...! Kovács Béla megérte, hogy az elvetett mag ezer annyi termést kozott. De a tűzvészt is megérte, mely a telt kalászokat elhamvasztot­ta. Mit érhetett volna még meg? A földbe új magok hullottak és ma nem csak a magyarság, az egész emberiség rettegve, reménykedve várja, lesz-e új aratás. (T. P.) Az 1956-os szabadságharc után kül­földre menekült magyar diákok kérés­sel fordulnak amerikai honfitársaikhoz. Az Egyesült Államokban többszáz ma­gyar egyetemista továbbtanulására nyilt lehetőség. A World University Service kölcsönt bocsát rendelkezésükre; ahhoz azonban, hogy ezt a kölcsönt igénybe tudják venni, egy amerikai állampol­gár jótállása szükséges. Nagyon kérjük azokat a honfitársainkat, akiknek aláí­rásukkal módjukban van diplomához se­gíteni egy-egy diáktársunkat, címüket küldjék irodánkba (211 East 37th St., New York 16, N.Y.). A jótálló levél átvétele előtt — kívánságra — minden segítségre szoruló diáktársunk szemé­lyesen keresi fel jótállóját. A Diákszövetség felelősséget vállal, hogy személy szerint csak arra érdemes és megbizható társunk fejezhesse be ta­nulmányait Amerikában. Az egész ma­gyarság és a felszabaduló Magyarország érdekeit szolgálják, akik lehetővé tes­zik, hogy minél több « kiművelt ember­fő » álljon a jövő szolgálatára. BOCSKAY A dolgot önmagát nézzük, ISTVÁN : csak az mi nemzetünk javát és magunk megmaradását, a­­zon kivül a szók és rábeszélé­sek minálunk semmit nem fognak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom